Szobi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása

Börzsönyvidéki Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási, Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény

NAPSUGÁR TAGÓVODA

SZAKMAI MEGVALÓSÍTÁS RÖVID BEMUTATÁSA

Társadalmi Megújulás Operatív Program

TÁMOP-3.1.4-09/1-2009-0041

Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés –a szobi innovatív intézményekben

 

AZ INTÉZMÉNY PROGRAMKÍNÁLATÁNAK RÖVID BEMUTATÁSA:

Az óvodai program lehetőséget ad arra, hogy az óvodai egységekben a saját feltételeikhez igazodva valósítsák meg a differenciált fejlesztést, a gyermekek személyiségfejlődésének segítését különböző szervezeti keretekben oldják meg (egyéni, kiscsoportos, csoportos). Alapelvei, cél-, feladatrendszere és a kimeneti fejlõdési mutatók mindenkire egyformán érvényesek.

Programuk természetesnek veszi a gyerekek közötti különbségeket, különös tekintettel van az énfejlõdésre, a hátrányok leküzdésére, a tehetség kibontakoztatására, az esélyegyenlõség biztosítására, az óvoda-iskola közötti átmenet segítésére.

Integrált nevelés keretében biztosítják a többi gyerekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelését, valamint a beilleszkedési-, a magatartási nehézségekkel küzdő, a hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését.

Nevelésük célja: a gyerekek harmonikus személyiségfejlődésének elősegítése, sokféle tevékenységi lehetőség biztosításával, a gyerekek életkori sajátosságaihoz, egyéni fejlődési üteméhez, igényeihez, szükségleteihez igazodva.

Céluk olyan gyerekek nevelése, akik:

• énerősek, pozitív énképpel, önbizalommal rendelkeznek,
• elfogadóak, megegyezésre képesek,
• együttműködési, problémamegoldási képességük fejlett,
• kommunikációjuk nyílt,
• viselkedésük természetes, helyzethez adekvát,
• önfegyelmük fejlett,
• érdeklődésük széleskörű
• belső motiváltságuk fejlett, önállóak, aktívan tevékenykedők
• pozitív a viszonyuk a személyekhez, élőlényekhez, tárgyakhoz, tevékenységekhez, normákhoz, értékekhez,
• a másságot tiszteletben tartják

A Helyi nevelési programjuk alapelvei:

• elsődlegesnek tartják a gyermekek egyéni megismerését, személyes igényeik, szükségleteik kielégítését
• a gyermekek személyiségfejlődését az életkornak megfelelõen játékkal, sokféle élményt, tapasztalatot nyújtó tevékenységi lehetőség biztosításával segítik
• a gyerekek egyéni sajátosságaira, érdeklődésére építik képességeik fejlesztését
• nevelőmunkájuk központi eleme az egyéni bánásmód és a gyerekek differenciált fejlesztése
• a gyerekek aktivitását és önállóságát ösztönözik
• kiemelt figyelmet fordítanak a kommunikációs képességek és a szociális kompetenciák fejlesztésére
• óvodai életszervezésük biztosítja a gyermek egyéni, kiscsoportos és csoportban történő tevékenykedését
• lehetőséget nyújtanak az önálló és az együttmõködést kívánó tanulási szituációkra
• rendszeresen figyelemmel kísérik, követik a gyermekek fejlődését
• a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek differenciált fejlesztését és a tehetségnevelést egyaránt fontosnak tartják.

Óvodai nevelésük megalapozza az önálló tanulást segítő képességek, a kommunikációs és a szociális kompetenciák fejlődését, ezzel segítve a gyermekeknek az óvodából az iskolába való átmenetet.

Integrált nevelés keretében biztosítják a többi gyerekekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelését, valamint a beilleszkedési-, a magatartási nehézségekkel küzdő, a hátrányos helyzetû gyermekek differenciált fejlesztését, az esélyegyenlőséget. A program lehetőséget ad arra, hogy az óvodai egységekben a saját feltételeikhez igazodva valósítsák meg a differenciált fejlesztést, a gyermekek személyiségfejlődésének segítését különböző szervezeti keretekben oldják meg (egyéni, kiscsoportos, csoportos). Alapelvei, cél, feladatrendszere és a kimeneti fejlődési mutatók mindenkire egyformán érvényesek.

Az intézmény fejlesztési kapacitása

Az óvodában szakmai munkaközösség működik.

Munkája kiterjed:

• intézményi szervezeti kultúra kialakítására
• éves munkatervek elkészítésére
• a konstruktív pedagógiai szemlélet elterjesztésére korosztálynak megfelelően
• differenciált oktatásszervezés bevezetésére
• projektek kidolgozására
• belső jó gyakorlatok átadására,
• csoportfoglalkozások rendszeres megszervezésére
• ellenőrzés-értékelési rendszer egységes kidolgozására
• szülői kapcsolattartás hatékonyságának fejlesztésére
• horizontális tanulás megszervezésére: együttműködés a kistérség intézményeivel az innováció sikeres elterjesztése érdekében
• Együttműködés a megyei és a régió oktatási intézményeivel a jó gyakorlat program keretén belül

Szakmai fejlesztési javaslat

A pedagógiai munka megújításának szükségessége és lehetséges irányai (célrendszer)

Az óvodai innováció céliránya a kompetencia alapú oktatási programcsomag gyakorlati megvalósítása, eredményességének mérése.

Megyei- régiós szinten az óvodákkal való szakmai együttműködés kialakítása, a jó gyakorlatok terjesztése, átvétele.

Az óvodai dokumentumoknak a szakmai elvárásokkal, célokkal történő átdolgozása.

A helyi óvodai nevelési program fejlesztése, az esélyegyenlőségi tervnek megfelelő egyéni fejlesztési tervek (és gyakorlat) hatékony alkalmazása.

A város és a beiskolázási körzet iskoláival való szakmai kapcsolat további erősítése, az óvoda-iskola átmenet elősegítése érdekében, a beiskolázás eredményességének biztosítása.

További célok:

• Világosan megfogalmazott célok és elvárások jellemzik intézményen belül a társas kapcsolatokat
• Mindenki megtalálja örömét a közös munkában: a gyerek, a pedagógus és a szülő
• Életkori sajátosságokat figyelembevétele
• A kompetencia alapú oktatás és a konstruktív pedagógiai módszerek és a legkorszerűbb infokommunikációs eszközök segítségével fejlesztik a gyerekek kompetenciáit, a gyermekek egész személyiségét, képességeit.
• Tehetséggondozás, személyiségfejlesztés,
• Egyéni fejlettségi szinthez igazított differenciált ismeretek átadása
• A kompetenciaalapú, tevékenységközpontú oktatás - nevelés, kulcskompetenciák fejlesztése: anyanyelvi, matematika, természettudományos, szociális, esztétikai és művészeti,

A fejlesztés várható hatásai

A kompetenciaalapú oktatásra való átállás, a tanulók kulcskompetenciáinak erősítése

A megvalósító pedagógusok a pályázat keretében elvégzett tanfolyamon szerzett ismereteit mozgósítja, bővíti, másik része e pályázati projektnek a keretében váljék alkalmassá a kompetencia alapú óvodai programcsomag oktatására. A felvállalt kompetenciaterületek felmenő rendszerben való bevezetése az általános iskola 1. évfolyamon történő folytatása garantálja a tanulók kulcskompetenciáinak erősítését, iskolai teljesítményének javulását, a használható tudás birtoklását.

Magasabb szintű szakmai eredmények elérése

•  Az iskolában elindított fejlesztések megerősödnek

•  A belső képzésekkel minden pedagógus megfelelő támogatás kap ahhoz, hogy bevezethesse a kompetencia alapú oktatást.

•  A sokféle pedagógiai, módszertani kultúra segíti a személyre szabott fejlesztést, tehetséggondozást, felzárkóztatást.

•  Segíti az egységes pedagógiai szemlélet kialakulását, ezáltal a szervezeti kultúra megerősödését.

•  A kerület iskoláival elindulhat a horizontális tanulás az egységes pedagógiai hálózat kiépítése

•  Az iskola versenyképes marad

•  A kompetenciaalapú oktatás az élethosszig tartó önálló tanulásra nevelve, eleget tesz a munkaerő piaci elvárásoknak, ez irányba készíti fel tanulóit.

A HH és HHH gyermekek nevelése, oktatása, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének javítása

•  A tanulócsoportok vegyes összetételűek, az óvodai nevelési program eszmeiségének megfelelően, a differenciált oktatás a domináns. A tanulók közti különbségek kezelése kulcskérdés, ezért a szociális kompetencia fejlesztését kiemelten kezelik.

•  Magatartásuk kiegyensúlyozottabbá, fegyelmezettebbé válik.

•  Az egyéni fejlesztések hatására a tanulók tanulmányi eredménye javul, ezáltal egészséges önértékelésük kialakul.

•  Növekszik a tanulási kedv és teljesítmény, így nagyobb eséllyel tudják sikeres tanulmányi munkájukat elkezdeni az általános iskola 1. osztályában.

SNI gyermekek nevelése, az SNI tanulók integrált nevelése, oktatása

A pedagógusoknak a program megvalósítása során képessé kell válniuk az SNI tanulók integrált fejlesztésére, az alkalmazás képes tudás elsajátíttatására, amihez a kompetencia alapú képzések kiváló lehetőséget biztosítanak.

Magasabb szintű szakmai eredmények elérése

• A tervezett fejlesztések, a kompetencia alapú oktatás elterjesztése, a pedagógusok módszertanának változása a kompetencia mérések eredményének javulásában is megmutatkozik.
• Az élethosszig tartó tanulás célja nemcsak tanulói dimenzióban értelmezhető, hanem a pedagógusok vonatkozásában is.
• A megújuló elvárásoknak való megfelelés csak képzett és tájékozott pedagógusokkal valósítható meg.
• Megvalósul a Pedagógiai kultúra átalakítása.

Különös tekintettel:

• A tanár személyiségére
• A kompetencia alapú oktatás szemléletének elterjedésére
• Az új tanulásszervezési eljárások megismerése és alkalmazása
• Az együttnevelés szemléletének elfogadása és hozzáértő alkalmazása.
• Személyközpontú pedagógiai gyakorlat megszilárdítása
• Digitális kompetenciák kialakítása mind a gyerekek, mind a pedagógusokban.
• Az iskolai innovációk közelebb hozhatják egymáshoz - az egyébként elszigetelten működő - iskolai közösségeket. A jó gyakorlatok átadása és átvétele ezt a célt szolgálja.

A PROJEKT KERETÉBEN MEGVALÓSULT KÉPZÉSEK, TANÁCSADÁSOK ÉS A JÓ GYAKORLAT ÁTVÉTELE

Képzések:

• Továbbképzés-menedzsment képzés 1 (30 órás - Kötelező): Változásmenedzselés a Közoktatási Intézményekben
• Továbbképzés-Ált. ped.  módszertani 1 (30 órás - Kötelező): Projektmódszer, projekt-alapú oktatás
• Továbbképzés-Ált. ped.  módszertani 2 (30 órás - Kötelező): Differenciált tanulásszervezés lehetőségei és módszerei
• Továbbképzés-Kompoktpr. alk. Módsz. (30 órás - Kötelező): A kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazása-óvodai programcsomag
• Továbbképzés-IKT alkalmazás (30 órás - Kötelező): A digitális tananyag fejlesztése, felhasználása és értékelése
• Továbbképzés-IPR felkészítő (30 órás - Nem kötelező): Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók pedagógiai segítése
• Továbbképzés-IPR alkalmazás (30 órás - Nem kötelező): Dramatikus technikák alkalmazása a tanári munkában
• Továbbképzés-SNI 60 óraszámban - Nem kötelező: A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek együttnevelésének gyakorlati feladatai
• Az óvodából az iskolába való átmenet megkönnyítése

Folyamattanácsadók, mentorok

•  Tanácsadás-Folyamat: 40 óra; Vezetői, fenntartói támogatást nyújt az integráció, inklúzió pedagógiájának és a kompetenciafejlesztő programoknak a szervezeti folyamatba, szervezeti kultúrába és az alapdokumentumokba történő beépítéséhez.

•  Tanácsadás-IKT fejlesztési folyamat:  20 óra; Elsősorban az intézményvezetés számára nyújtott tanácsadói szolgáltatás: a feladatellátási hely (intézmény) pedagógiai programjának, informatikai stratégiájának és IT fejlesztéseinek összehangolása a kapcsolódó kompetenciák fejlesztésével, valamint az együttnevelés célkitűzéseivel. A tanácsadó az IKT mentortanácsadóval együttműködve részt vesz az IKT módszertan és eszközhasználat (pl.: aktív tábla) alkalmazásának elterjesztésében a feladatellátási helyen.

•  Tanácsadás-Kompetencia mentor 14 óra / bevont pedagógus:  28 óra; Az oktatási programok adaptációt végző pedagógusok számára, a kompetenciaterületekhez, illetve megjelölt életkori szakaszokhoz illeszkedő tanácsadói tevékenység. A mentori feladat része a kereszttantervi együttműködések támogatása, különösen olyan kompetenciaterület választása esetén, melyek több tantárgyat érintenek, ezért kompetenciafejlesztő feladataikat szükséges összehangolni. A taneszközök tanórai/kollégiumi használatán túl a mentor támogatja a helyi tantervfejlesztés/ kollégiumi nevelési programfejlesztés és az innováció összhangjának megteremtését, a kompetenciaterülethez kapcsolódó mérő- és értékelő eszközök alkalmazását. Együttműködik a folyamattanácsadókkal.

•  Tanácsadás-IKT mentor:  10 óra; Valamennyi, oktatási program bevezetését, adaptációját végző pedagógus számára nyújtott tanácsadói tevékenység. A mentorálási feladat része a kereszttantervi együttműködések támogatása.

Intézményi innováció támogatása-Jó gyakorlat átvétele 1 db

Élményközpontú pedagógiai módszerek alkalmazása természeti környezetben

Napsugár Óvoda, Maglód

Projektcím: Jági tó és tanösvény bejárása. A két szakmai napon való részvétel magában foglalt egy csoportkirándulást a tó körüli tanösvényen, ahol a gyerekek megfigyeléseket végeztek. A vízben található élőlények (szúnyoglárva) viselkedését, mozgását hasonlították össze a tavasszal megfigyelt vizsgálati eredményekkel. Megfigyelték a természet, erdő, mező, tó változásait a korábban tapasztaltakkal. Mindezen ismeretek feldolgozására a másnapi foglalkozás keretein belül került sor. A második szakmai napon részesei lehettünk egy nagyon jó hangulatú csoportlátogatásnak, illetve  bemutató foglalkozásnak, ahol átfogó képet kaptunk a csoportban kialakított környezetkultúra, és a biztonságos életvitel szokásainak kialakításáról.

A PROJEKT KERETÉBEN KIDOLGOZOTT SZAKMAI ANYAGOK

Szakmai anyag címe: Napsugár napok-Tavaszváró húsvéti készülődés

Szakmai anyag rövid leírása:

Első kidolgozásra került munkánknak, a 3 hetet meghaladó projektnek Napsugár napok-Tavasz váró húsvéti készülődés címet adtuk. Nevelőtestületünk ebben a projektben lépésekre bontva tervezte meg az óvodás korban egymással oly szoros összefüggésben lévő tevékenységeket, a játékban megvalósuló tanulást. Mivel az óvodás korú gyermek tanulására a cselekvő gondolkodás a legjellemzőbb, a csoportok óvónénijei a tevékenységeket úgy állították össze, hogy gyermekeink a lehető legtöbb érzékszerven keresztül, változatosan, izgalmas helyszíneken a számukra leginkább beépíthető módon jussanak gondolkodásra serkentő ingerekhez.

A tervekben építettünk a gyermekek természetes kíváncsiságára, és az ezt követő aktivitásra. Figyelembe vettük, hogy az óvodai tanulás célja elsősorban a képességek fejlesztése, és nem az információk bővítése. Kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy gyermekeink a felkínált tevékenységek közben, általános és pillanatnyi hangulatuktól függően folyamatosan ügyesedjenek, és verbális képességeik is fejlődjön.

Ebben az 5 hetes időszakban teljes óvodai életünket meghatározta a tavasz és húsvétvárás, mely a néphagyományok felelevenítésétől, a legújabb kornak megfelelő alkotó tevékenységek, és módszerek felhasználását is lehetővé tette.

A tavaszvárás jegyében készült a csoportokban kisze-báb, koma-tál, tavaszi ágak hajtatása, rügyeztetése.  Ebben az időszakban sok kirándulásra, szabadban töltött élménygyűjtésre is adódott lehetőségünk. Komoly hangsúlyt kapott a kerti munkákkal való megismerkedés, a növények ültetése, illetve az azokról való gondoskodás. Fontosnak éreztük megtanítani,hogy a növényeket nemcsak elültetni kell, hanem gondozni, ápolni, gyomlálni is. Mindezekkel a tevékenységekkel találkozhattak itt az oviban, illetve vállalkozó kedvű szülők kertjeiben is, ahol akár igazi nagy szerszámokkal is „segíthették” a felnőttek nehéz kerti munkáit.

A Húsvétvárás jegyében nagyon sok néphagyományőrző tevékenységet szerveztünk, melynek keretében gyermekeink számtalan tojásfestő technikával ismerkedhettek meg. Ilyen volt például a hagymahéjjal való tojásfestés, az írókázás, a viasszal festés, a növényekkel való húsvéti tojásdíszítés, és még sorolhatnánk. Nagy élményt jelentett gyermekeinknek a tojásfa készítése, mely az otthonról hozott kifújt tojásokból készült.  A régi kor eszközei és hangulata mellett jól megfért a legújabb technikákkal való ismerkedés, a legújabb módszerek és eljárások kipróbálása. Itt említeném a márványozott tojások festésének felfokozott hangulatát, ami olyan szemet gyönyörködtető látványt nyújtott kicsinyeinknek, hogy szinte minden nap ezt szerették volna alkalmazni. Ugyanilyen feledhetetlen élményt nyújtott a repesztett tojások elkészítése is, hiszen nemcsak az eredmény, hanem a folyamat maga is izgalommal teli pillanat volt.

Meghatározó élményként említeném a budapesti Magyar Mezőgazdasági Múzeumba szervezett húsvéti kirándulásunkat, ahol egy interaktív kiállításnak lehettünk aktív szereplői.

A témakör összefoglaló zárásaként egy az óvoda, és a szülői ház kapcsolatát erősítő kellemes hangulatú kézműves délutánt töltöttünk el, ahol a szülők legalább olyan jól érezték magukat, mint gyermekeink.

Szakmai anyag címe: Témahét: Bolygónk a Föld

Szakmai anyag rövid leírása: Ez a téma az égitestek mozgásától, a szelektív hulladékgyűjtésig számtalan dolgot felölel. Mivel tudjuk, hogy a külső világ tevékeny megismerése a gyermek számára akkor válik érdekessé, és hasznossá, ha a konkrét tapasztalatszerzést megfigyelésekhez köthetik, ha korábbi élményeiket felidézhetik, ha a tárgyakat, jelenségeket új oldalukról ismerhetik meg, ha rájöhetnek valamire. Ezért nagyon

sok olyan jellegű tevékenységet szerveztünk, melyben a gyerekek tevékenykedtetés által szereztek tapasztalatokat , és észrevétlenül gazdagodtak új ismerettel. Virágpalántákat ültettek balkonládákba, melyek a csoportszobák ablakait díszítették, és egyben megtanulták a növényekről való gondoskodást is. Az újrahasznosítás ürügyén készültek papírmasé földgömbök, ahol természetesen szóba került szűkebb természeti környezetünk tisztaságának megóvása, illetve élőhelyünk a Föld védelme. Ezzel hívtuk fel figyelmüket az újrahasznosítás lehetőségeire, beszélgettünk a környezetet szennyező ártalmas dolgokról.

Tervezés közben figyelembe vettük a kompetencia alapú programcsomag útmutatásait, és igyekeztünk biztosítani olyan meghatározó élményeket, mint pl. a Planetáriumba szervezett kirándulás, ahol egy nagyon érdekes műsort láthattunk, mely sok hasznos ismerettel gazdagította a gyerekek tudását. Süni és kis barátja, Egérke segítségével láthattuk a bolygókat, csillagokat, csillagképeket. Megtudhattuk, hogy miből vannak  a hullócsillagok, melyik az ég legfényesebb csillaga.  Úgy éreztük számos ismerettel és élménnyel gazdagodtak a vidám, derűs hangulatban zajló csapatmunkák, és kirándulások során. Ha ezek után a gyerekek az utcán már nem, vagy csak elvétve fogják eldobni a szemetet, akkor a témahét eseményei nem volta hiábavalóak, és adtunk valamit, amitől jobbá tudnak lenni.

Szakmai anyag címe: Önálló intézményi innováció: B.É.Z.S. 

Szakmai anyag rövid leírása:

Mindennapi nevelőmunkánk tapasztalatai azt mutatják, hogy egyre több az ingerszegény környezetben nevelődő gyermek, képtelenek pozitív érzelmeik kifejezésére, megnyilvánulásaik sokszor megdöbbentőek. Szókincsük sivár, szegényes, mozgáskultúrájuk fejletlen. Ezen problémák visszavezethetők a szegényes szociokulturális helyzetre, az egyre nehezedő anyagi körülményekre, nem megfelelő életminőségre melyek negatív irányba befolyásolják gyermekeink későbbi személyiségfejlődését. Mindezek mérlegelését követően egyértelművé vált, hogy korszerű pedagógiai módszerek alkalmazásával olya innováció kidolgozásába kell kezdenünk, mely enyhíti a feltárt hiányosságokat, és lehetőségeink maximális kihasználására ad lehetőséget.

Így született meg önálló intézményi innovációnk a B.É.Z.S., melynek célja az oldott, derűs légkör megteremtése a bábbal, amelyben a gyermek a beszéd verbális- és nonverbális elemeit megismeri, a használatukhoz szükséges képességeket, készségeket elsajátítja. További célunk fejleszteni a gyermek figyelmét, észlelését, téri tájékozódását és mozgáskoordinációját.  Tematikája valamennyi korcsoport számára kidolgozásra került, és az egész nevelési év során átöleli nevelőmunkánkat, hiszen hetente egyszer, „táncnap” zajlik az oviban, amit a Fekete István Általános Iskola néptánctanár nénije (Kuti Andi néni) tart ovisainknak. A bábbal való játék folyamatosan jelen van a csoportok gondozási, beszoktatási, egyéni fejlesztési feladatainak ellátásában. Vannak gyerekek, akik a beszoktatás időszakában csak a bábbal hajlandóak kommunikálni, együttműködni. Mindennapi nevelőmunkánk során azt tapasztaljuk, hogy ez az egyszerű eszköz nagymértékben megkönnyíti az óvónők munkáját, illetve a gyermekek sokkal zökkenő mentesebben, gyorsabban esnek túl az anyától való elválás nehéz időszakán.