Szobi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása
Börzsönyvidéki Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási, Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény
FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA
SZAKMAI MEGVALÓSÍTÁS RÖVID BEMUTATÁSA
Társadalmi Megújulás Operatív Program
TÁMOP-3.1.4-09/1-2009-0041
Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés –a szobi innovatív intézményekben
AZ INTÉZMÉNY PROGRAMKÍNÁLATÁNAK RÖVID BEMUTATÁSA:
Az intézmény általános bemutatása
Az iskola rövid története: Szob település kedvező fekvése miatt már a honfoglalás előtt is folyamatosan lakott terület volt. A helyi régészeti leletek bizonyítják, hogy a magyarok itt már a X. században megtelepedtek. Régi oklevelek alapján tudjuk, hogy az egyház nem egy szobi férfit tanított és tanítatott ki szolgálatára.
Az első szobi "deák"-ról egy l380-ban kelt oklevélben olvashatunk.
Azonosíthatóan l479-ben jegyezték fel a bécsi egyetem első szobi deákjának nevét : Andreas Newhauser de Scob. De utalást találunk már l45l-ből is egy bizonyos Stephanus de Zoob deákra is.
Iskolaalapításra a XIX. században került sor. Az első szobi "oskolaház"-ról szóló hivatalos levél említést 1835 ápr.24-én tesz. l855-ben jelent meg először a szobi iskolában tanulókról hivatalos számjelentés. E szerint 99 tanuló tanult az iskolában. A XIX. sz. második felétől a Szobon élő Luczenbacher család évtizedekig segíti, támogatja a szobi iskolát. l872-től működött a népiskola, ebből alakult meg az elemi fiúiskola és a Lujza leányiskola. Az l944/45-ös tanévben már 8 osztályos népiskola működött ahol a leányok és fiúk vegyesen tanultak. l948-ban államosították az iskolát. A leányiskola épületébe a Szobi Járási Hivatal költözött. A fiúiskola működött tovább a község iskolájaként l958-ig. Ekkorra épült fel a mai Szent László Gimnáziumként működő épület, ahol az alsó tagozatos diákok tanultak 1998 - ig. Ebben az épületben kapott helyet a 8 osztályos általános iskola és l963-tól a gimnázium. A szűkös hely, a váltott tanítás megszüntetése érdekében l970-ben felépült a gimnázium számára egy új épület, amely egyben a felső tagozatos diákokat is fogadta. l98l-ben a gimnázium megszüntette működését. 1998 őszén megvalósult az az álom, hogy a szobi diákok végre egy épületben tanulhattak, és egy nyolc osztályos könyvtárral és informatika teremmel bővülő új épületszárnnyal gazdagodott az intézmény. Az iskola az l987/88-as és az l990/9l-es tanévek alatt élelmiszeripari szakmunkásképzéssel is foglalkozott. l994/95-ös tanévtől a váci Madách Imre Gimnázium levelező tagozatának adtak otthont, tanáraik közreműködésével. l996- ban a tantestület kezdeményezésére, a diákok javaslata alapján több névből Fekete István nevét választották az iskola névadójának. A gyermekek számára kiírt pályázat alapján döntöttek jelképeikről, nevezetesen az iskola zászlajáról, jelvényéről. Az iskola címer pályázatán Járik András 5.a oszt tanuló munkája nyert, és ez a pályamunka lett az iskola címere.
Az iskola zászlaja három színű: fehér - zöld-kék. A színek magyarázata: fehér – a tisztaság; zöld – a természet; a kék – a békét jelentik. Az iskola tagja a Fekete István Általános Iskolák Közösségének is. Az iskolatörténetből is kitűnik, hogy Szob városban az iskola, a tanítás mindig társadalmi jelentőségű volt, mely törekvés a mai napig determináló tényező.
Az intézmény programkínálatának rövid bemutatása
Az iskola szerepe kapocs-szerep, egyensúlyteremtő szerep.
Iskolának képesnek kell lennie gyümölcsöző összeköttetést teremteni az egyén és osztály, az osztály és családközösség, az iskola és a település közössége, a település és a társadalom, a nemzet és a nagyvilág között azáltal, hogy megfogalmazza, és értékékként közvetíti a humanista eszmeiséget, melynek alapkövei :
Ezen eszmények révén az iskola erkölcsi és szellemi értékek felmutatója és letéteményese lehet egy anyagi értékekre alapozott társadalomban, szerepe tehát tudati egyensúlyteremtés, s ezáltal jelenthet kulcsot a család, nemzet, nagyvilág jövőjéhez az egyén számára. Csak az egyéni, kisközösségi, nemzeti értékek biztos hitében és jó ismeretében felnevelt gyermekek lehetnek képesek a maguk helyén értékelni más egyének, kisközösségek, nemzetek értékeit, hogy a békés egymás mellett élés, kölcsönös szerepe, és tisztelet jegyében közös akarattal munkálkodjanak a közös jövőért.
A tanuló iskolai szerepét tekintve is az egyensúly megteremtésére törekszenek, egyensúlyra az oktatás és nevelés között. A tanulóközpontúság elvét valló iskolában a diák e kettős ráhatás alanya, egyben egy rejtett érték, tehetség hordozója, a feladatuk nem más, mint világra segíteni és továbbfejlődésre késztetni ezt a tehetséget. Éppen ezért tanulóinknak jogot biztosítunk arra, hogy a megfelelő alapok kötelező elsajátítása mellett beleszólhasson az oktatási - nevelési programba, annak érdekében, hogy képességeinek és érdeklődéseinek megfelelően többlettudáshoz juthasson.
Az iskola által közvetítendő tudásról vallott nézetek:
Mivel az általános iskolai munka alapozás, iskolának kiindulópontot kell nyújtania diákjai számára ahhoz, hogy képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelően továbbtanulhassanak,hogy a családalapításhoz, a társadalomba való beilleszkedéshez, egyszóval az életre való felkészüléshez szükséges alapokat megszerezhessék.
Az iskola egyensúlyteremtő szerepe ebben a vonatkozásban a tudományosság és praktikum gondosan kimunkált egyensúlyát kell, hogy jelentse.
Olyan iskolát szeretnének:
A település életében játszott szerep
Nevelési alapcélok, értékek, iskolafunkciók
Diákjaikat olyan személyiségekké kívánják nevelni, akik az élet értékéről mondottak alapján:
Kiemelten fontosnak tartják továbbá, hogy a tanulók:
A különböző tehetséggondozó tevékenységformák kiválasztásakor, megszervezésekor nagymértékű önállóságot kell biztosítani a tanulóknak, különös tekintettel kell lennünk az életkori sajátosságokra. Törekedni kell arra, hogy ezek a programok kielégítsék az egyéni érdeklődésüket, az önművelési igényeiket.
A tehetséges tanulók felkutatása a szaktanárok feladata. A tehetséges és érdeklődő tanulók tanórán (differenciált foglalkozás, szorgalmi feladatok adása, egyéni foglalkozás), tanórán kívül (pl. szakköri foglalkozás, versenyre irányítás, felkészítés) iskolai keretek között, vagy az iskolán kívül folyó tevékenységekben vehetnek részt. Itt történik a tanulók felkészítése a különböző szakmai, tanulmányi versenyekre, bemutatókra.
A felzárkóztatást, miután a szociális hátrányokkal és tanulási nehézségekkel küzdő fiatalokat felkutatták, tanórán kívüli, kiscsoportos, ill. egyéni foglalkozás keretében oldjuk meg.
A tanulási nehézségekkel küzdő, illetve valamilyen fogyatékkal élő tanulók (SNI tanulók) oktatását a szülőkkel és a szakemberekkel való folyamatos konzultáció alapján végzik.
Nevelési–oktatási tevékenységüknek fontos része az ifjúságvédelem. Iskolának biztosítani kell az osztályfőnökök, a szaktanárok részére a hátrányos helyzetű tanulók felderítését, valamint a veszélyeztető okok feltárását. Adott esetben megfelelő intézkedéseket kell hozni. Ezt a tevékenységet iskolában az ifjúságvédelmi felelős koordinálja, illetve végzi.
Már az 1. osztályba belépő tanuló esetén fontos – főleg az osztályfőnökök felmérésében – a szociokultúrális háttér (életkörülmények, család, baráti kör) felmérése, az esetleges beilleszkedési zavarok, a hátrányos helyzetből származó problémák kiszűrése. E tevékenység során nem sérülhet a tanulók és a szülők emberi méltósága, személyi joga.
Domináns szakmai feladat a tanulási nehézségek enyhítése, sajátos nevelési igényű gyermekek folyamatos megsegítése, tanulási motivációjának fenntartása.
Alapelveik a következők:
Az intézmény fejlesztési kapacitása
Az iskolában 2 szakmai munkaközösség működik: alsó tagozatos, felső tagozatos.
Munkájuk kiterjed:
Szakmai fejlesztési javaslat
A pedagógiai munka megújításának szükségessége és lehetséges irányai (célrendszer)
További célok:
Az intézmény programjára vonatkozó tervek és ezek rendszere
A fejlesztés várható hatásai
A kompetenciaalapú oktatásra való átállás, a tanulók kulcskompetenciáinak erősítése
A megvalósító pedagógusok a pályázat keretében elvégzett tanfolyamon szerzett ismereteit mozgósítja, bővíti, másik része e pályázati projektnek a keretében váljék alkalmassá a kompetencia alapú oktatásra. A kiválasztás során a kulcskompetenciák fejlesztése került a középpontba: különösen a szövegértés, a matematika és az idegen nyelv területén.
A felvállalt kompetenciaterületek felmenő rendszerben való bevezetése az 1.-2.- 5.-7. évfolyamon történő bevezetése garantálja a tanulók kulcskompetenciáinak erősítését, iskolai teljesítményének javulását, a használható tudás birtoklását.
Magasabb szintű szakmai eredmények :
A HH és HHH gyermekek nevelése, oktatása, esélyegyenlőségének javítása
A tanulócsoportok vegyes összetételűek, a pedagógiai program eszmeiségének megfelelően, a differenciált oktatás a domináns. A tanulók közti különbségek kezelése kulcskérdés, ezért a szociális kompetencia fejlesztését kiemelten kezelik. Magatartásuk kiegyensúlyozottabbá, fegyelmezettebbé válik. Az egyéni fejlesztések hatására a tanulók tanulmányi eredménye javul, ezáltal egészséges önértékelésük kialakul. Növekszik a tanulási kedv és teljesítmény, így nagyobb eséllyel tudnak továbbtanulni, majd belépni a munkaerőpiacra.
Az SNI tanulók integrált nevelése, oktatása
A pedagógusokat képessé kell tenni az SNI tanulók integrált fejlesztésére, az attitüd váltásra, az alkalmazás képes tudás elsajátíttatására, amihez a kompetencia alapú képzések kiváló lehetőséget biztosítanak.
Magasabb szintű szakmai eredmények elérése
Különös tekintettel:
A PROJEKT KERETÉBEN MEGVALÓSULT KÉPZÉSEK, TANÁCSADÁSOK ÉS A JÓ GYAKORLAT ÁTVÉTELE
Képzések:
Folyamattanácsadók, mentorok
Intézményi innováció támogatása-Jó gyakorlat átvétele 3 db
Kompetencia alapú oktatás jó gyakorlata
Hegedűs Géza Általános Iskola, Budapest
Bemutató órák 5 csoportban az óravázlatok átadásával. A tanórák: szövegértés-szövegalkotás felső tagozat, matematika-logika felső tagozat, szövegértés-szövegalkotás alsó tagozaton, matematika-logika alsó tagozat. Az IKT alkalmazása a gyakorlatban - bemutató órák, óramegbeszélések, program bemutatása , műhelymunka - a modulok alkalmazása a gyakorlatban ( 2 csoportban : Szövegértés-szövegalkotás, matematika-logika). A programhoz kapcsolódó dokumentumok átadása.
Projekt alapú tanulásszervezés
Deák Diák Általános Iskola, Budapest
Projekt alapú tanulásszervezés bemutatása bemutató órák keretében óramegbeszéléssel. Know-how átadása, hospitálás, óralátogatás, tapasztalatszerzés, tanácsadás a folyamat tervezéséhez.
Mestermunka módszer a tanulási képességek eredményes fejlesztésben
Deák Diák Általános Iskola, Budapest
Know-how átadása, hospitálás, látogatás , megbeszélés, műhelymunka.
A PROJEKT KERETÉBEN KIDOLGOZOTT SZAKMAI ANYAGOK
SAJÁT INNOVÁCIÓ, ÖNÁLLÓ INTÉZMÉNYI INNOVÁCIÓ
Szakmai anyag címe: FEKETE ISTVÁN TÉMAHÉT
Szakmai anyag rövid leírása:
Iskolánk Fekete István nevét viseli. Minden évben szánunk egy hetet arra, hogy tanulóink alaposabban megismerjék az író életét, munkásságát.
Intézményünk alapvető célkitűzése: minden gyermekben megtalálni az értékes lehetőségeket a tanulók személyiségének, képességeinek a lehető legsokoldalúbb, legszínvonalasabb fejlesztéséhez, mely a diákok önmegvalósítását segíti.
A témahétre kitűzött célok és feladatok az alapvető célkitűzéshez kapcsolódnak.
Célok:
Hatékony tanulási módszerek kialakítása, önálló ismeretszerzés igényének megalapozása
A kommunikációs képességek és az anyanyelvi kultúra gyakorlása
A hagyományokat őrző nemzettudat kialakítása
Az általános emberi és nemzeti értékek megismerésére és tiszteletben tartására való nevelés
Felkészülés a demokratikus magatartásra, melyben az egyén és a közösség érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak
A környezet és a természetvédelem lehetőségeinek megismertetéseAz egészséges életmódra és az egészségvédelemre való szoktatás
A közösség szellemi és kulturális értékeinek megőrzésére irányuló magatartás kialakítása
Az anyanyelvi kultúra ápolása
Fekete István műveinek feldolgozása számos lehetőséget nyújt arra, hogy az osztályközösségek együttműködjenek, közösen tevékenykedjenek és sikereket érjenek el. Ezzel teret engedünk a színes és sokoldalú életnek, a tanulásnak, a játéknak, melyek fejlesztik az önismeretet, az együttműködés képességét. Munkatervünkben is szerepel kiemelt feladatként a tehetséggondozás. Ezt tesszük akkor, amikor prózát mondatunk az osztályok legjobbjaival, illetve illusztrációkat készítenek egy-egy Fekete István által írt műhöz, lefényképezik a természet egy-egy, számukra fontos képét. A természetben tett séta során fejleszthetjük tanulóink környezettudatos magatartását, fokozzuk a természetvédelemhez való pozitív hozzáállásukat, lehetővé tesszük harmonikus kapcsolatukat a természeti környezettel. Fekete István műveinek olvasása közben megvalósul az olvasóvá nevelés is. A műveltségi vetélkedő is formálja a közösséget. A sport is a tanulók tevékenységének része, hiszen az egészséges életvitelük egyik meghatározója. Ezt szolgálják a megrendezésre kerülő ügyességi versenyek.
A témahéten megvalósuló tevékenységekhez kapcsolódó feladatok:
v A személyiség sokoldalú fejlesztése
v A tanulók önkifejező, kommunikációs, beszédtechnikai képességének fejlesztése
v A szabadidő kulturált, személyiséget gazdagító eltöltésére való szoktatás
v Az alkotó tevékenység kibontakoztatása
v Az egész életet átszövő tanulásra való felkészülés
v Az egészséges életvitelt megalapozó szokások, tevékenységek kialakítása
v A sportszerű játékra, a nehézségek leküzdésére, a siker és a kudarctűrés megfelelő átélésére való nevelés
v Igény kialakítása az iskolai és a helyi közéletben való részvételre, a közösségi tevékenységekre
v Az egymás tiszteletére, kölcsönös megbecsülésére való nevelés
v Az elektronikus eszközök, információhordozók célszerű felhasználásának megismerése
v A könyvtárhasználati ismeretek gyakorlása
v Az esztétikai és művészeti kompetenciák fejlesztése
v Szövegértési és kommunikációs készség fejlesztése
v Az olvasás megszerettetése
v Változatos munkaformák, differenciálás alkalmazása
v A tanulók életkori sajátosságainak megfelelő művek ajánlása
v Olyan pedagógus-diák kapcsolat kialakítása, amelyben a tanuló szívesen vesz részt, és kap segítséget tanulmányi munkájához
v A csapatmunkára való nevelés fontosságának kiemelése
v Értékálló, szilárd, a mindennapi életben hasznosítható ismeretek nyújtása
A TÉMAHÉT PROGRAMJAI
2010. ÁPRILIS 12.
Kiállítás az elkészült pályamunkákból
Helye: iskolánk aulája
Felelősök: Hanzelikné Marcal Éva, Makrai Lászlóné
2010. ÁPRILIS 13.
Filmnézés
Alsó tagozat: Vuk
Felső tagozat: A koppányi aga testamentuma
Helye: iskolánk könyvtára
Felelősök: a napközis tanárok
2010. ÁPRILIS 14.
Sportversenyek
Alsó tagozat: tavaszi mezei futóverseny
Helye: sportpálya
Felelős: Szölgyén Szilvia
Felső tagozat: osztályok közötti kosárlabda
Helye: iskolánk tornaterme vagy udvara
Felelősök: Stemler János, Kárpáti Mónika
2010. ÁPRILIS 15.
Vers – és prózamondó verseny
Helye: iskolánk könyvtára
Felelősök: Molnárné Hőninger Anikó, Járikné Bakos Klára,
Hanzelikné Marcal Éva, Sesztayné Zeke Gyöngyi,
Balázs Ildikó
2010. ÁPRILIS 16.
Zárás:
Ünnepi műsor: kezdés: 11 óra
Felelős: Balázs Ildikó
Felelős: Hanzelikné Marcal Éva
Vetélkedő Fekete István életéből és műveiből: 11.30-12:30
Alsó tagozat:
Felelősök: Hockné Hruska Judit, Járikné Bakos Klára
Frievaldné Hetényi Ildikó, Molnárné Koppány Ildikó
Helye: iskolánk felső tornaterme
Felső tagozat:
Felelősök: Hanzelikné Marcal Éva, Sesztayné Zeke Gyöngyi,
Balázs Ildikó, Szép Tamás
Helye: iskolánk alsó tornaterme
Jutalmak kiosztása: 12:30-13:00
Felelősök: Járik Izabella, Balázs Ildikó
Helye: iskolánk felső tornaterme
Táncház: 13:00-15:00
Felelős: Kuti Andrea
Jelmezes buli: 17:00-20:00
Felelősök: Valentinné Gönczöl Julianna, Hanzelikné Marcal Éva,
Makrai Lászlóné, osztályfőnökök
2010 ÁPRILIS 17.
Részvétel a Fekete István Áltlános Iskolák országos találkozóján, a Kele napon, Ajkán.
Szakmai anyag címe: BÉZS
Szakmai anyag rövid leírása:
BÁB-ÉRZELEM-ZENE-SIKER mozaikszavakból áll össze egyéni, testreszabott programunk, melyben a báb a zene, a tánc mellett a kudarc kerülése a SIKER biztosítása a célunk. Ez a kidolgozott tematika a tantárgyi koncepció elvét követve, az anyanyelv, az ének-zene, a vizuális nevelés, technika tantárgyak anyagára építve a báb, a zene, mint kiemelt eszköz bevonásával évfolyamonként dolgozza fel az adott, választott témát. Programunk az óvodába lépés pillanatától indul, ezáltal megfelelő alapokon nyugszik .
PROGRAM CÉLJA
A közösségbe való beilleszkedést szolgáló érzelmekre, zenére, sikerre orientált bábos programunk feladata, hogy a tantárgyi ismeretek közvetítésével egyidejűleg élet közeli helyzeteket modellezve, hangulatokat, érzelmeket élhessenek át a gyerekek, és ezekben az interakciós helyzetekben, hatékony konfliktus-megoldási stratégiákat ismerjenek meg és alakíthassanak ki.
Célunk, feladatunk:
- a tanulók személyiségfejlesztése
- a szorongás és beilleszkedési zavarok csökkentése
- önkifejezés és ezáltal az önbizalom erősítése
Eredményként várjuk, hogy a tanulókban kialakuljon:
- reális énkép
- a játékszükséglet
- egyén önértékelő rendszerének finomodása
- fejlett kommunikációs képesség
- mentálhigiénés képességek
- bábelőadás befogadásának igénye
A program kiemelt célja:
- a személyiség fejlesztése
- a társas kompetenciák javítása
- szorongás és beilleszkedési zavarok csökkentése
- az önkifejezés és ezáltal az önbizalom erősítése
- tanulási nehézségek redukciója
- a sajátos nevelési igényű gyerekek társaiban a tolerancia,
- a másság elfogadásának kialakítása
- szülőtársakkal való együttműködés kialakítása
- pozitív énkép kialakítása és fejlesztése
- szociális készség fejlesztése
- feladattudat fejlesztése
- figyelem fejlesztése
- koncentráció fejlesztése
- csoportos együttműködési készség fejlesztése
- kommunikációs készség fejlesztése
- finommotorika fejlesztése
- hangszeres improvizáció
- ritmusérzék fejlesztése
- önkifejező készség fejlesztése
- szülők érdeklődésének felkeltése
- tolerancia kialakítása, fejlesztése
- kapcsolatteremtési készség fejlesztése
A program célcsoportja
Közvetlen célcsoport:
- 1- 5-6. évfolyam tanulói
- évfolyamokon tanító pedagógusok
- néptánc oktató tanító
A PROGRAM TARTALMA ÉS TEVÉKENYSÉGEI
Projektoktatás keretén belül:
- a versek mesék, mondókák feldolgozása,dramatizálása, bábok,díszletek, meseillusztrációk elkészítésével,
- zenei segítséggel, ritmushangszerek bevonásával
- tantárgyi koncentrációval (magyar nyelv és irodalom, ének-zene, vizuális nevelés, technika, testnevelés)
Bábozás: Érzelmeket, indulatokat kifejező és közvetítő tevékenység, melynek személyiségfejlesztő, készségfejlesztő hatása igen nagy. Lehetőséget nyújt, játékosságra, dramatizálásra, mozgások finomítására, koordinálására, és nem utolsó sorban a kommunikációs képességek fejlődésére van nagy hatással. Lehetőséget nyújt drámajátékokban, szerepjátékokban, színpadi szerepekben való részvételekre, ez által önálló és csoportos alkotói tevékenységet fejleszt. Mindeközben fejlődik a helyes beszédtechnika, kreatívabb lesz a szövegalkotás, és fejlődik a mozgáskoordináció. Bábozással fejlődik a karakterábrázolás, és a térérzékelés. Ezalatt a gyermekek értékelő rendszere finomodik, és változatos kommunikációs lehetőségeket sajátíthat el.
Szerves része a bábozásnak az alkalmazott zenei anyag. A zene, a dallam, az éneklés, kellemes hangingerek ismétlésével a figyelemfejlesztésre, és a megnyugtatásra, tapintatosságra kívánunk hatni. A zenehasználat aktív és passzív formáit alkalmazzuk egyaránt: hangszeres improvizáció, énekszó, bábok tánca, zenei darabok meghallgatása, és az általuk kiváltott érzelmek megbeszélése.