TÁMOP 3.1.4

Szobi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása

Börzsönyvidéki Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási, Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény

FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA

SZAKMAI MEGVALÓSÍTÁS RÖVID BEMUTATÁSA

Társadalmi Megújulás Operatív Program

TÁMOP-3.1.4-09/1-2009-0041

Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés –a szobi innovatív intézményekben

 

AZ INTÉZMÉNY PROGRAMKÍNÁLATÁNAK RÖVID BEMUTATÁSA:

Az intézmény általános bemutatása

Az iskola rövid története: Szob település kedvező fekvése miatt már a honfoglalás előtt is folyamatosan lakott terület volt. A helyi régészeti leletek bizonyítják, hogy a magyarok itt már a X. században megtelepedtek. Régi oklevelek alapján tudjuk, hogy az egyház nem egy szobi férfit tanított és tanítatott ki szolgálatára.

Az első szobi "deák"-ról egy l380-ban kelt oklevélben olvashatunk.

Azonosíthatóan l479-ben jegyezték fel a bécsi egyetem első szobi deákjának nevét : Andreas Newhauser de Scob. De utalást találunk már l45l-ből is egy bizonyos Stephanus de Zoob deákra is.

Iskolaalapításra a XIX. században került sor. Az első szobi "oskolaház"-ról szóló hivatalos levél említést 1835 ápr.24-én tesz. l855-ben jelent meg először a szobi iskolában tanulókról hivatalos számjelentés. E szerint 99 tanuló tanult az iskolában. A XIX. sz. második felétől a Szobon élő Luczenbacher család évtizedekig segíti, támogatja a szobi iskolát. l872-től működött a népiskola, ebből alakult meg az elemi fiúiskola és a Lujza leányiskola. Az l944/45-ös tanévben már 8 osztályos népiskola működött ahol a leányok és fiúk vegyesen tanultak. l948-ban államosították az iskolát. A leányiskola épületébe a Szobi Járási Hivatal költözött. A fiúiskola működött tovább a község iskolájaként l958-ig. Ekkorra épült fel a mai Szent László Gimnáziumként működő épület, ahol az alsó tagozatos diákok tanultak 1998 - ig. Ebben az épületben kapott helyet a 8 osztályos általános iskola és l963-tól a gimnázium. A szűkös hely, a váltott tanítás megszüntetése érdekében l970-ben felépült a gimnázium számára egy új épület, amely egyben a felső tagozatos diákokat is fogadta. l98l-ben a gimnázium megszüntette működését. 1998 őszén megvalósult az az álom, hogy a szobi diákok végre egy épületben tanulhattak, és egy nyolc osztályos könyvtárral és informatika teremmel bővülő új épületszárnnyal gazdagodott az intézmény. Az iskola az l987/88-as és az l990/9l-es tanévek alatt élelmiszeripari szakmunkásképzéssel is foglalkozott. l994/95-ös tanévtől a váci Madách Imre Gimnázium levelező tagozatának adtak otthont, tanáraik közreműködésével. l996- ban a tantestület kezdeményezésére, a diákok javaslata alapján több névből Fekete István nevét választották az iskola névadójának. A gyermekek számára kiírt pályázat alapján döntöttek jelképeikről, nevezetesen az iskola zászlajáról, jelvényéről. Az iskola címer pályázatán Járik András 5.a oszt tanuló munkája nyert, és ez a pályamunka lett az iskola címere.

Az iskola zászlaja három színű: fehér - zöld-kék. A színek magyarázata: fehér – a tisztaság; zöld – a természet; a kék – a békét jelentik. Az iskola tagja a Fekete István Általános Iskolák Közösségének is. Az iskolatörténetből is kitűnik, hogy Szob városban az iskola, a tanítás mindig társadalmi jelentőségű volt, mely törekvés a mai napig determináló tényező.

Az intézmény programkínálatának rövid bemutatása

Az iskola szerepe kapocs-szerep, egyensúlyteremtő szerep.

Iskolának képesnek kell lennie gyümölcsöző összeköttetést teremteni az egyén és osztály, az osztály és családközösség, az iskola és a település közössége, a település és a társadalom, a nemzet és a nagyvilág között azáltal, hogy megfogalmazza, és értékékként közvetíti a humanista eszmeiséget, melynek alapkövei :

• az ember és az emberi élet feltétlen tisztelete,
• az egyéni és közösségi érdek harmonikus egysége,
• a család mint a nemzet továbbélésének záloga,
• a nemzeti hagyományok őrzése és ápolása,
• az ember és természet harmonikus egysége,
• a hazáért, a népért, emberiségért,
• a természetért való tenni akarás

Ezen eszmények révén az iskola erkölcsi és szellemi értékek felmutatója és letéteményese lehet egy anyagi értékekre alapozott társadalomban, szerepe tehát tudati egyensúlyteremtés, s ezáltal jelenthet kulcsot a család, nemzet, nagyvilág jövőjéhez az egyén számára. Csak az egyéni, kisközösségi, nemzeti értékek biztos hitében és jó ismeretében felnevelt gyermekek lehetnek képesek a maguk helyén értékelni más egyének, kisközösségek, nemzetek értékeit, hogy a békés egymás mellett élés, kölcsönös szerepe, és tisztelet jegyében közös akarattal munkálkodjanak a közös jövőért.

A tanuló iskolai szerepét tekintve is az egyensúly megteremtésére törekszenek, egyensúlyra az oktatás és nevelés között. A tanulóközpontúság elvét valló iskolában a diák e kettős ráhatás alanya, egyben egy rejtett érték, tehetség hordozója, a feladatuk nem más, mint világra segíteni és továbbfejlődésre késztetni ezt a tehetséget. Éppen ezért tanulóinknak jogot biztosítunk arra, hogy a megfelelő alapok kötelező elsajátítása mellett beleszólhasson az oktatási - nevelési programba, annak érdekében, hogy képességeinek és érdeklődéseinek megfelelően többlettudáshoz juthasson.

Az iskola által közvetítendő tudásról vallott nézetek:

Mivel az általános iskolai munka alapozás, iskolának kiindulópontot kell nyújtania diákjai számára ahhoz, hogy képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelően továbbtanulhassanak,hogy a családalapításhoz, a társadalomba való beilleszkedéshez, egyszóval az életre való felkészüléshez szükséges alapokat megszerezhessék.

Az iskola egyensúlyteremtő szerepe ebben a vonatkozásban a tudományosság és praktikum gondosan kimunkált egyensúlyát kell, hogy jelentse.

Olyan iskolát szeretnének:

• ahová a gyerekek szívesen járnak, mert megértő, motiváló és szerető légkör veszi körül őket,
• ahol a természetes gyermeki kíváncsiságot megőrizve, az életkori sajátosságaiknak megfelelő módszerekkel tanulhatnak a diákok,
• ahol a széleskörű tevékenységkínálat segítségével a gyerekek képességei sokoldalúan fejlődhetnek, és a tanulás motivációs alapja a sikerélmény,
• ahová mindezekért a szülők szívesen hozzák gyermekeiket,
• ahol a tantestület minden tagja fontosnak érzi magát, megtalálja azt a tevékenységet, amelyhez a legjobban ért és alkotói szabadsága kibontakozhat,
• amelyik rugalmasan képes alkalmazkodni a társadalmi elvárásokhoz, a tanulók, a szülők és a fenntartó igényeihez.

A település életében játszott szerep

Nevelési alapcélok, értékek, iskolafunkciók

Diákjaikat olyan személyiségekké kívánják nevelni, akik az élet értékéről mondottak alapján:

• Bizakodók, képesek feloldani az ellentéteket, szeretik a családjukat, iskolájukat, falujukat, városukat, szeretik a hazát, az egész magyar földet és nemzetet.
• Közvetlen környezetük értékeit megőrzik, gyarapítják.
• Tisztelnek más népeket, megbecsülik azok értékeit;
• Megbecsülnek minden embert, minden életet, segítőkészen állnak mindenki mellé, különösen támogatva a – bármilyen okból – hátrányos helyzetűeket;
• Legyenek képesek az új információk környezetében eligazodni és azt kritikai módon felhasználni.

Kiemelten fontosnak tartják továbbá, hogy a tanulók:

• Személyes tapasztalatokat szerezzenek az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása során;
• Igyekezzenek eljuttatni őket az általuk elérhető legmagasabb szintre, azáltal, hogy fejlesztik kommunikációs készségüket, amelyeknek fontos része a véleményformálás és kifejezés; a vélemények és érvek kifejtése, értelmezése és megvédésének képessége.

A különböző tehetséggondozó tevékenységformák kiválasztásakor, megszervezésekor nagymértékű önállóságot kell biztosítani a tanulóknak, különös tekintettel kell lennünk az életkori sajátosságokra. Törekedni kell arra, hogy ezek a programok kielégítsék az egyéni érdeklődésüket, az önművelési igényeiket.

A tehetséges tanulók felkutatása a szaktanárok feladata. A tehetséges és érdeklődő tanulók tanórán (differenciált foglalkozás, szorgalmi feladatok adása, egyéni foglalkozás), tanórán kívül (pl. szakköri foglalkozás, versenyre irányítás, felkészítés) iskolai keretek között, vagy az iskolán kívül folyó tevékenységekben vehetnek részt. Itt történik a tanulók felkészítése a különböző szakmai, tanulmányi versenyekre, bemutatókra.

A felzárkóztatást, miután a szociális hátrányokkal és tanulási nehézségekkel küzdő fiatalokat felkutatták, tanórán kívüli, kiscsoportos, ill. egyéni foglalkozás keretében oldjuk meg.

A tanulási nehézségekkel küzdő, illetve valamilyen fogyatékkal élő tanulók (SNI tanulók) oktatását a szülőkkel és a szakemberekkel való folyamatos konzultáció alapján végzik.

Nevelési–oktatási tevékenységüknek fontos része az ifjúságvédelem. Iskolának biztosítani kell az osztályfőnökök, a szaktanárok részére a hátrányos helyzetű tanulók felderítését, valamint a veszélyeztető okok feltárását. Adott esetben megfelelő intézkedéseket kell hozni. Ezt a tevékenységet iskolában az ifjúságvédelmi felelős koordinálja, illetve végzi.

Már az 1. osztályba belépő tanuló esetén fontos – főleg az osztályfőnökök felmérésében – a szociokultúrális háttér (életkörülmények, család, baráti kör) felmérése, az esetleges beilleszkedési zavarok, a hátrányos helyzetből származó problémák kiszűrése. E tevékenység során nem sérülhet a tanulók és a szülők emberi méltósága, személyi joga.

Domináns szakmai feladat a tanulási nehézségek enyhítése, sajátos nevelési igényű gyermekek folyamatos megsegítése, tanulási motivációjának fenntartása.

Alapelveik a következők:

• Minden gyermeknek joga van a tanuláshoz, és lehetőséget kell adni arra, hogy élhessen ezzel a jogával;
• Minden gyermeknek egyéni tulajdonságai, érdeklődési köre, képességei és tanulási szükségletei vannak, ezért az oktatás folyamán ezeket figyelembe kell venni,

• Mindenki, aki sajátos nevelési igényű: lehetőséget kell biztosítani gyermekközpontú pedagógiával, hogy problémáját figyelembe véve, hatékonyan tanulhasson;
• Tantervi rugalmasság szükséges: a tanterveket a gyermek szükségleteihez kell igazítani;
• Minden gyermeknek ugyanazt az oktatást kell nyújtani, nagyobb segítséget nyújtva azoknak, akiknek szükségük van rá.
• A tanítás folyamán figyelembe kell venni a tanulók saját tapasztalatát, gyakorlatát, a motiváltság érdekében.
• Formatív, fejlesztő értékelést kell adni: mind a diák, mind a tanár legyen tisztában a tanuló előre haladásával.
• A sajátos nevelési igényű tanulóknak segítségnyújtást és fejlesztést kell biztosítani.
• A tanterv eredményes elsajátításához szükséges technikai eszközöket lehetőséghez mérten be kell szerezni;
• Inkluzív iskola: befogadás, előítéletek leküzdése, pozitív hozzáállás, széleskörű tájékoztatási és képzési program;
• Iskolavazetés: pozitív hozzáállás kialakítása az iskolában, a fent említett feladatok végrehajtása.

Az intézmény fejlesztési kapacitása

Az iskolában 2 szakmai munkaközösség működik: alsó tagozatos, felső tagozatos.

Munkájuk kiterjed:

• intézményi szervezeti kultúra alakítására,
• tantárgyi programok elkészítésére,
• a konstruktív pedagógiai szemlélet elterjesztésére korosztálynak megfelelően,
• differenciált oktatásszervezés bevezetésére,
• projektek kidolgozására,
• belső jó gyakorlatok átadására,
• óralátogatások és elemzések rendszeres megszervezésére,
• ellenőrzés-értékelési rendszer egységes kidolgozására,
• szülői kapcsolattartás hatékonyságának fejlesztésére,
• diákönkormányzat munkájának segítésére,
• horizontális tanulás megszervezésére: együttműködés a kistérség intézményeivel az innováció sikeres elterjesztése érdekében,
• együttműködés a megyei és a régió oktatási intézményeivel a jó gyakorlat program keretén belül.

Szakmai fejlesztési javaslat

A pedagógiai munka megújításának szükségessége és lehetséges irányai (célrendszer)

• Az iskolai innováció céliránya a kompetencia alapú oktatás gyakorlati megvalósítása, eredményességének mérése.
• Megyei-, régiós szinten az általános iskolákkal való szakmai együttműködés kialakítása, a jó gyakorlatok terjesztése, átvétele.
• Az iskolai dokumentumoknak a szakmai elvárásokkal, célokkal történő átdolgozása.
• A helyi tanterv fejlesztése, az esélyegyenlőségi tervnek megfelelő egyéni tanulói fejlesztési tervek (és gyakorlat) hatékony alkalmazása.
• A város és a beiskolázási körzet óvodáival való szakmai kapcsolat további erősítése, a beiskolázás eredményességének biztosítása.

További célok:

• Világosan megfogalmazott célok és elvárások jellemzik a társas kapcsolatokat.
• Mindenki találja meg örömét a munkában : tanuló, pedagógus, szülő.
• Életkori sajátosságok figyelembevétele.
• A kompetencia alapú oktatás és a konstruktív pedagógiai módszerek és a legkorszerűbb infokommunikációs eszközök segítségével fejlesztik tanulók kompetenciáit, a gyermekek egész személyiségét, képességeit.
• Tehetséggondozás, személyiségfejlesztés.
• Egyéni fejlettségi szinthez igazított differenciált ismeretek átadása.
• A kompetenciaalapú, tevékenységközpontú oktatás - nevelés, kulcskompetenciák fejlesztése: anyanyelvi, idegen nyelvi kommunikáció, matematika, természettudományos, szociális, állampolgári, digitális, kezdeményezőképesség, esztétikai és művészeti, hatékony, önálló tanulás.

Az intézmény programjára vonatkozó tervek és ezek rendszere

• A pedagógiai programba épüljön be az egész életen át tartó tanulás képességének elsajátítása, az ehhez való pozitív attitűd kialakítása.
• A kompetencia alapú oktatás megerősítése és a pedagógusok ez irányú kompetenciáinak a kialakítása.
• A pedagógus teljesítmény értékelési rendszer részét képezze az új tanulásszervezési eljárások ismerete és eredményes alkalmazása.
• A HH tanulók esélyegyenlőségének növelése e program által is.
• A SNI tanulók sikeres integrációjának megvalósítása az egyéni megsegítés és a differenciált oktatás érvényesítése mellet. Az inklúzív iskola, óvoda sikeres kialakítása mind tartalmi, mind infrastruktúrális vonatkozásban. Az önmagához képest megvalósuló fejlődés értékelési rendszerének intézmény szintű kidolgozása.
• Az intézményben megvalósuló pedagógiai innováció megismertetésére váljék nyitottá az intézmény, lehetőséget biztosítva a városi, a környező iskolák pedagógusai számára a hospitálásra, szakmai együtt gondolkodásra.

A fejlesztés várható hatásai

A kompetenciaalapú oktatásra való átállás, a tanulók kulcskompetenciáinak erősítése

A megvalósító pedagógusok a pályázat keretében elvégzett tanfolyamon szerzett ismereteit mozgósítja, bővíti, másik része e pályázati projektnek a keretében váljék alkalmassá a kompetencia alapú oktatásra. A kiválasztás során a kulcskompetenciák fejlesztése került a középpontba: különösen a szövegértés, a matematika és az idegen nyelv területén.

A felvállalt kompetenciaterületek felmenő rendszerben való bevezetése az 1.-2.- 5.-7. évfolyamon történő bevezetése garantálja a tanulók kulcskompetenciáinak erősítését, iskolai teljesítményének javulását, a használható tudás birtoklását.

Magasabb szintű szakmai eredmények :

• Az iskolában elindított fejlesztések megerősödnek.
• A belső képzésekkel minden pedagógus megfelelő támogatás kap ahhoz, hogy bevezethesse a kompetencia alapú oktatást.
• A sokféle pedagógiai, módszertani kultúra segíti a személyre szabott fejlesztést, tehetséggondozást, felzárkóztatást.
• Segíti az egységes pedagógiai szemlélet kialakulását, ezáltal a szervezeti kultúra megerősödését.
• A kistérség tagiskoláival elindulhat a horizontális tanulás az egységes pedagógiai hálózat kiépítése.
• Az iskola versenyképes marad.
• A kompetenciaalapú oktatás az élethosszig tartó önálló tanulásra nevelve, eleget tesz a munkaerő piaci elvárásoknak, ez irányba készíti fel tanulóit.

A HH és HHH gyermekek nevelése, oktatása, esélyegyenlőségének javítása

A tanulócsoportok vegyes összetételűek, a pedagógiai program eszmeiségének megfelelően, a differenciált oktatás a domináns. A tanulók közti különbségek kezelése kulcskérdés, ezért a szociális kompetencia fejlesztését kiemelten kezelik. Magatartásuk kiegyensúlyozottabbá, fegyelmezettebbé válik. Az egyéni fejlesztések hatására a tanulók tanulmányi eredménye javul, ezáltal egészséges önértékelésük kialakul. Növekszik a tanulási kedv és teljesítmény, így nagyobb eséllyel tudnak továbbtanulni, majd belépni a munkaerőpiacra.

Az SNI tanulók integrált nevelése, oktatása

A pedagógusokat képessé kell tenni az SNI tanulók integrált fejlesztésére, az attitüd váltásra, az alkalmazás képes tudás elsajátíttatására, amihez a kompetencia alapú képzések kiváló lehetőséget biztosítanak.

Magasabb szintű szakmai eredmények elérése

• A tervezett fejlesztések, a kompetencia alapú oktatás elterjesztése, a pedagógusok módszertanának változása a kompetencia mérések eredményének javulásában is megmutatkozik.
• Az élethosszig tartó tanulás célja nemcsak tanulói dimenzióban értelmezhető, hanem a pedagógusok vonatkozásában is.
• A megújuló elvárásoknak való megfelelés csak képzett és tájékozott pedagógusokkal valósítható meg.
• Megvalósul a pedagógiai kultúra átalakítása.

Különös tekintettel:

• a tanár személyiségére,
• a kompetencia alapú oktatás szemléletének elterjedésére,
• az új tanulásszervezési eljárások megismerése és alkalmazására,
• az együttnevelés szemléletének elfogadása és hozzáértő alkalmazására,
• személyközpontú pedagógiai gyakorlat megszilárdítására,
• digitális kompetenciák kialakítása mind a gyerekek, mind a pedagógusok tekintetében,
• Az iskolai innovációk közelebb hozhatják egymáshoz  iskolai közösségeket. A jó gyakorlatok átadása és átvétele ezt a célt szolgálja.

A PROJEKT KERETÉBEN MEGVALÓSULT KÉPZÉSEK, TANÁCSADÁSOK ÉS A JÓ GYAKORLAT ÁTVÉTELE

Képzések:

• Továbbképzés-menedzsment képzés 1 (30 órás - Kötelező): Változásmenedzselés a Közoktatási Intézményekben
• Továbbképzés-menedzsment képzés 2 (30 órás - Kötelező): Projektpedagógia, epochális oktatás
• Továbbképzés-Ált. ped.  módszertani 1 (30 órás - Kötelező): Projektmódszer, projekt-alapú oktatás
• Továbbképzés-Ált. ped.  módszertani 2 (30 órás - Kötelező).A differenciált tanulásszervezés lehetőségei és módszerei
• Továbbképzés-Kompoktpr. alk. Módsz. (30 órás - Kötelező):A kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazása
• Továbbképzés-IKT alkalmazás (30 órás - Kötelező): A digitális tananyagok fejlesztése, felhasználása és értékelése
• Továbbképzés-IPR felkészítő (30 órás - Nem kötelező): Hatékony iskolát mindenkinek! Integrált nevelés az óvodai és az iskolai gyakorlatban
• Továbbképzés-IPR alkalmazás (30 órás - Nem kötelező) Dramatikus technikák alkalmazása a tanári munkában
• Továbbképzés-SNI 60 óraszámban - Nem kötelező: A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek együttnevelésének gyakorlati feladatai
• Továbbképzés-Mérés-értékelés 60 óraszámban - Nem kötelező: Intézmény értékelési feladatok, módszerek a minőségirányítási rendszer működtetésében, Az országos kompetenciamérések eredményeinek értelmezése, a pedagógiai eredményesség növelésének lehetőségei és korlátai

• Egyéb továbbképzés : Módszertani kultúra fejlesztése (30 óra - Nem kötelező): Tanulási képességek fejlesztése a stresszmentes, kooperatív és hatékony tanulás módszereinek alkalmazásával, A Kompetencia alapú oktatás alkalmazását támogató módszertani továbbképzés, különös tekintettel a drámapedagógiára, a tanórai differenciálásra és a kooperatív tanulás módszereire, Kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazása- szövegértés- szövegalkotás programcsomag az 1-4. évfolyamon

Folyamattanácsadók, mentorok

•  Tanácsadás-Folyamat: 84 óra; Vezetői, fenntartói támogatást nyújt az integráció, inklúzió pedagógiájának és a kompetenciafejlesztő programoknak a szervezeti folyamatba, szervezeti kultúrába és az alapdokumentumokba történő beépítéséhez.

•  Tanácsadás-IKT fejlesztési folyamat:  36 óra; Elsősorban az intézményvezetés számára nyújtott tanácsadói szolgáltatás: a feladatellátási hely (intézmény) pedagógiai programjának, informatikai stratégiájának és IT fejlesztéseinek összehangolása a kapcsolódó kompetenciák fejlesztésével, valamint az együttnevelés célkitűzéseivel. A tanácsadó az IKT mentortanácsadóval együttműködve részt vesz az IKT módszertan és eszközhasználat (pl.: aktív tábla) alkalmazásának elterjesztésében a feladatellátási helyen.

•  Tanácsadás-Kompetencia mentor 14 óra / bevont pedagógus:  84 óra; Az oktatási programok adaptációt végző pedagógusok számára, a kompetenciaterületekhez, illetve megjelölt életkori szakaszokhoz illeszkedő tanácsadói tevékenység. A mentori feladat része a kereszttantervi együttműködések támogatása, különösen olyan kompetenciaterület választása esetén, melyek több tantárgyat érintenek, ezért kompetenciafejlesztő feladataikat szükséges összehangolni. A taneszközök tanórai/kollégiumi használatán túl a mentor támogatja a helyi tantervfejlesztés/ kollégiumi nevelési programfejlesztés és az innováció összhangjának megteremtését, a kompetenciaterülethez kapcsolódó mérő- és értékelő eszközök alkalmazását. Együttműködik a folyamattanácsadókkal.

•  Tanácsadás-IKT mentor:  15 óra; Valamennyi, oktatási program bevezetését, adaptációját végző pedagógus számára nyújtott tanácsadói tevékenység. A mentorálási feladat része a kereszttantervi együttműködések támogatása.

Intézményi innováció támogatása-Jó gyakorlat átvétele 3 db

Kompetencia alapú oktatás jó gyakorlata

Hegedűs Géza Általános Iskola, Budapest

Bemutató órák 5 csoportban az óravázlatok átadásával.  A tanórák: szövegértés-szövegalkotás felső tagozat, matematika-logika felső tagozat, szövegértés-szövegalkotás alsó tagozaton, matematika-logika alsó tagozat. Az IKT alkalmazása a gyakorlatban - bemutató órák, óramegbeszélések, program bemutatása , műhelymunka - a modulok alkalmazása a gyakorlatban ( 2 csoportban : Szövegértés-szövegalkotás, matematika-logika). A programhoz kapcsolódó dokumentumok átadása.

Projekt alapú tanulásszervezés

Deák Diák Általános Iskola, Budapest

Projekt alapú tanulásszervezés bemutatása bemutató órák keretében óramegbeszéléssel.        Know-how átadása, hospitálás, óralátogatás, tapasztalatszerzés, tanácsadás a folyamat tervezéséhez.

Mestermunka módszer a tanulási képességek eredményes fejlesztésben

Deák Diák Általános Iskola, Budapest

Know-how átadása,  hospitálás, látogatás , megbeszélés, műhelymunka.

A PROJEKT KERETÉBEN KIDOLGOZOTT SZAKMAI ANYAGOK

SAJÁT INNOVÁCIÓ, ÖNÁLLÓ INTÉZMÉNYI  INNOVÁCIÓ

Szakmai anyag címe:  FEKETE ISTVÁN TÉMAHÉT

Szakmai anyag rövid leírása:

Iskolánk Fekete István nevét viseli. Minden évben szánunk egy hetet arra, hogy tanulóink alaposabban megismerjék az író életét, munkásságát.

Intézményünk alapvető célkitűzése: minden gyermekben megtalálni az értékes lehetőségeket a tanulók személyiségének, képességeinek a lehető legsokoldalúbb, legszínvonalasabb fejlesztéséhez, mely a diákok önmegvalósítását segíti.

A témahétre kitűzött célok és feladatok az alapvető célkitűzéshez kapcsolódnak.

Célok:

Hatékony tanulási módszerek kialakítása, önálló ismeretszerzés igényének megalapozása

A kommunikációs képességek és az anyanyelvi kultúra gyakorlása

A hagyományokat őrző nemzettudat kialakítása

Az általános emberi és nemzeti értékek megismerésére és tiszteletben tartására való nevelés

Felkészülés a demokratikus magatartásra, melyben az egyén és a közösség érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak

A környezet és a természetvédelem lehetőségeinek megismertetéseAz egészséges életmódra és az egészségvédelemre való szoktatás

A közösség szellemi és kulturális értékeinek megőrzésére irányuló magatartás kialakítása

Az anyanyelvi kultúra ápolása

Fekete István műveinek feldolgozása számos lehetőséget nyújt arra, hogy az osztályközösségek együttműködjenek, közösen tevékenykedjenek és sikereket érjenek el. Ezzel teret engedünk a színes és sokoldalú életnek, a tanulásnak, a játéknak, melyek fejlesztik az önismeretet, az együttműködés képességét. Munkatervünkben is szerepel kiemelt feladatként a tehetséggondozás. Ezt tesszük akkor, amikor prózát mondatunk az osztályok legjobbjaival, illetve illusztrációkat készítenek egy-egy Fekete István által írt műhöz, lefényképezik a természet egy-egy, számukra fontos képét. A természetben tett séta során fejleszthetjük tanulóink környezettudatos magatartását, fokozzuk a természetvédelemhez való pozitív hozzáállásukat, lehetővé tesszük harmonikus kapcsolatukat a természeti környezettel. Fekete István műveinek olvasása közben megvalósul az olvasóvá nevelés is. A műveltségi vetélkedő is formálja a közösséget. A sport is a tanulók tevékenységének része, hiszen az egészséges életvitelük egyik meghatározója. Ezt szolgálják a megrendezésre kerülő ügyességi versenyek.

A témahéten megvalósuló tevékenységekhez kapcsolódó feladatok:

v A személyiség sokoldalú fejlesztése

v A tanulók önkifejező, kommunikációs, beszédtechnikai képességének fejlesztése

v A szabadidő kulturált, személyiséget gazdagító eltöltésére való szoktatás

v Az alkotó tevékenység kibontakoztatása

v Az egész életet átszövő tanulásra való felkészülés

v Az egészséges életvitelt megalapozó szokások, tevékenységek kialakítása

v A sportszerű játékra, a nehézségek leküzdésére, a siker és a kudarctűrés megfelelő átélésére való nevelés

v Igény kialakítása az iskolai és a helyi közéletben való részvételre, a közösségi tevékenységekre

v Az egymás tiszteletére, kölcsönös megbecsülésére való nevelés

v Az elektronikus eszközök, információhordozók célszerű felhasználásának megismerése

v A könyvtárhasználati ismeretek gyakorlása

v Az esztétikai és művészeti kompetenciák fejlesztése

v Szövegértési és kommunikációs készség fejlesztése

v Az olvasás megszerettetése

v Változatos munkaformák, differenciálás alkalmazása

v A tanulók életkori sajátosságainak megfelelő művek ajánlása

v Olyan pedagógus-diák kapcsolat kialakítása, amelyben a tanuló szívesen vesz részt, és kap segítséget tanulmányi munkájához

v A csapatmunkára való nevelés fontosságának kiemelése

v Értékálló, szilárd, a mindennapi életben hasznosítható ismeretek nyújtása

A TÉMAHÉT PROGRAMJAI

2010. ÁPRILIS 12.

Kiállítás az elkészült pályamunkákból

Helye: iskolánk aulája

Felelősök: Hanzelikné Marcal Éva, Makrai Lászlóné

2010. ÁPRILIS 13.

Filmnézés

Alsó tagozat: Vuk

Felső tagozat: A koppányi aga testamentuma

Helye: iskolánk könyvtára

Felelősök: a napközis tanárok

2010. ÁPRILIS 14.

Sportversenyek

Alsó tagozat: tavaszi mezei futóverseny

Helye: sportpálya

Felelős: Szölgyén Szilvia

Felső tagozat: osztályok közötti kosárlabda

Helye: iskolánk tornaterme vagy udvara

Felelősök: Stemler János, Kárpáti Mónika

2010. ÁPRILIS 15.

Vers – és prózamondó verseny

Helye: iskolánk könyvtára

Felelősök: Molnárné Hőninger Anikó, Járikné Bakos Klára,

Hanzelikné Marcal Éva, Sesztayné Zeke Gyöngyi,

Balázs Ildikó

2010. ÁPRILIS 16.

Zárás:

Ünnepi műsor: kezdés: 11 óra

•  Fekete István: Nádas című verse

Felelős: Balázs Ildikó

•  Fekete István élete

Felelős: Hanzelikné Marcal Éva

Vetélkedő Fekete István életéből és műveiből: 11.30-12:30

Alsó tagozat:

Felelősök: Hockné Hruska Judit, Járikné Bakos Klára

Frievaldné Hetényi Ildikó, Molnárné Koppány Ildikó

Helye: iskolánk felső tornaterme

Felső tagozat:

Felelősök: Hanzelikné Marcal Éva, Sesztayné Zeke Gyöngyi,

Balázs Ildikó, Szép Tamás

Helye: iskolánk alsó tornaterme

Jutalmak kiosztása: 12:30-13:00

Felelősök: Járik Izabella, Balázs Ildikó

Helye: iskolánk felső tornaterme

Táncház: 13:00-15:00

Felelős: Kuti Andrea

Jelmezes buli: 17:00-20:00

Felelősök: Valentinné Gönczöl Julianna, Hanzelikné Marcal Éva,

Makrai Lászlóné, osztályfőnökök

2010 ÁPRILIS 17.

Részvétel a Fekete István Áltlános Iskolák országos találkozóján, a Kele napon, Ajkán.

Szakmai anyag címe: BÉZS

Szakmai anyag rövid leírása:

BÁB-ÉRZELEM-ZENE-SIKER mozaikszavakból áll össze egyéni, testreszabott programunk, melyben a báb a zene, a tánc mellett a kudarc kerülése a SIKER biztosítása a célunk. Ez a kidolgozott tematika a tantárgyi koncepció elvét követve, az anyanyelv, az ének-zene, a vizuális nevelés, technika tantárgyak anyagára építve a báb, a zene, mint kiemelt eszköz bevonásával évfolyamonként dolgozza fel az adott, választott témát. Programunk az óvodába lépés pillanatától indul, ezáltal megfelelő alapokon nyugszik .

PROGRAM CÉLJA

A közösségbe való beilleszkedést szolgáló érzelmekre, zenére, sikerre orientált bábos programunk feladata, hogy a tantárgyi ismeretek közvetítésével egyidejűleg élet közeli helyzeteket modellezve, hangulatokat, érzelmeket élhessenek át a gyerekek, és ezekben az interakciós helyzetekben, hatékony konfliktus-megoldási stratégiákat ismerjenek meg és alakíthassanak ki.

Célunk, feladatunk:

- a tanulók személyiségfejlesztése

- a szorongás és beilleszkedési zavarok csökkentése

- önkifejezés és ezáltal az önbizalom erősítése

Eredményként várjuk, hogy a tanulókban kialakuljon:

-        reális énkép

-        a játékszükséglet

-        egyén önértékelő rendszerének finomodása

-        fejlett kommunikációs képesség

-        mentálhigiénés képességek

-        bábelőadás befogadásának igénye

A program kiemelt célja:

- a személyiség fejlesztése

- a társas kompetenciák javítása

- szorongás és beilleszkedési zavarok csökkentése

- az önkifejezés és ezáltal az önbizalom erősítése

- tanulási nehézségek redukciója

- a sajátos nevelési igényű gyerekek társaiban a tolerancia,

- a másság elfogadásának kialakítása

- szülőtársakkal való együttműködés kialakítása

- pozitív énkép kialakítása és fejlesztése

- szociális készség fejlesztése

- feladattudat fejlesztése

- figyelem fejlesztése

- koncentráció fejlesztése

- csoportos együttműködési készség fejlesztése

- kommunikációs készség fejlesztése

- finommotorika fejlesztése

- hangszeres improvizáció

- ritmusérzék fejlesztése

- önkifejező készség fejlesztése

- szülők érdeklődésének felkeltése

- tolerancia kialakítása, fejlesztése

- kapcsolatteremtési készség fejlesztése

A program célcsoportja

Közvetlen célcsoport:

-        1- 5-6. évfolyam tanulói

-        évfolyamokon tanító pedagógusok

-        néptánc oktató tanító

A PROGRAM TARTALMA ÉS TEVÉKENYSÉGEI

Projektoktatás keretén belül:

- a versek mesék, mondókák feldolgozása,dramatizálása,    bábok,díszletek, meseillusztrációk elkészítésével,

- zenei segítséggel, ritmushangszerek bevonásával

- tantárgyi koncentrációval (magyar nyelv és irodalom, ének-zene, vizuális nevelés, technika, testnevelés)

Bábozás: Érzelmeket, indulatokat kifejező és közvetítő tevékenység, melynek személyiségfejlesztő, készségfejlesztő hatása igen nagy. Lehetőséget nyújt, játékosságra, dramatizálásra, mozgások finomítására, koordinálására, és nem utolsó sorban a kommunikációs képességek fejlődésére van nagy hatással. Lehetőséget nyújt drámajátékokban, szerepjátékokban, színpadi szerepekben való részvételekre, ez által önálló és csoportos alkotói tevékenységet fejleszt. Mindeközben fejlődik a helyes beszédtechnika, kreatívabb lesz a szövegalkotás, és fejlődik a mozgáskoordináció. Bábozással fejlődik a karakterábrázolás, és a térérzékelés. Ezalatt a gyermekek értékelő rendszere finomodik, és változatos kommunikációs lehetőségeket sajátíthat el.

Szerves része a bábozásnak az alkalmazott zenei anyag. A zene, a dallam, az éneklés, kellemes hangingerek ismétlésével a figyelemfejlesztésre, és a megnyugtatásra, tapintatosságra kívánunk hatni. A zenehasználat aktív és passzív formáit alkalmazzuk egyaránt: hangszeres improvizáció, énekszó, bábok tánca, zenei darabok meghallgatása, és az általuk kiváltott érzelmek megbeszélése.