ujmagyarorszag_n

 

Társadalmi Megújulás Operatív Program

Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés -Innovatív intézményekben

TÁMOP-3.1.4-09/1.

  1. A PÁLYÁZAT TARTALMA, CÉLKITŰZÉSEI

A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE

Alapvető cél és háttér információ

A magyar közoktatás az elmúlt évtizedekben, főként a 90-es évek kezdetétől nagy változásokon ment keresztül, mind a rendszer hatékonyságát, mind irányítását és finanszírozását tekintve. A 2000-ben elvégzett kompetencia alapú PISA mérés eredményei világítottak rá először arra, hogy a 15 éves korosztály mintegy 20 százaléka súlyos olvasási, és a matematikai nehézségekkel küzd, amit a 2006-os vizsgálat is megerősített.

Ugyancsak évek óta elégedetlenek a munkaadók az oktatásból a munkaerőpiacra kilépők felkészültségével. Mindezek a negatív jelzések, illetve a hazai mérések eredményei is a szakterület korszerűsítését sürgették. A közoktatás hosszú távú stratégiája már pontosan megjelöli a fejlesztés irányait, eszközrendszerét. A Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat) a tartalmi szabályozást helyezte új alapokra.

Az oktatási programok fejlesztése első ízben az Nemzeti Fejlesztési Terv I. keretei között vált lehetővé. Korábban a hazai pályázati rendszerben, illetve a világbanki, Phare és egyéb közösségi programok keretében egy-egy részterület (pl. IKT, idegen nyelv, szakképzés, minőségbiztosítás) konkrét célra és célcsoportra való fejlesztései valósultak meg, amelyek eredményei azonban nem voltak elegendőek ahhoz, hogy rendszerszintű változásokat eredményezzenek.

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: HEFOP) 3.1.1. program keretében hat kompetencia területen készültek el modul rendszerű oktatási programok, amelyek kipróbálása és bevezetése közoktatási intézmények 10 %-ában sikeresen

megtörtént.

A PHARE programok és az NFT 1 keretei között zajló fejlesztések között is volt olyan program, amelynek célja a befogadó iskolarendszer és pedagógiai környezet kialakítása. Ennek keretei között megkezdődött a tényleges együttnevelés támogatása, a különböző háttérrel rendelkező gyerekek egy csoportban való nevelése.

A pályázat alapvető célja a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése és kompetencia alapú oktatás elterjesztése a magyar közoktatási rendszerben, ami hozzájárul a foglalkoztatási helyzet javításához. Ennek érdekében a pályázat a kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű elterjesztését célozza, a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítését, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztését és megerősítését, a rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklésével, valamint az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésével.

A pályázat további célja, hogy a regionális operatív programok keretében megvalósuló infrastrukturális fejlesztéseket összekapcsolja a szükséges szakmai (tartalmi, módszertani) fejlesztésekkel, annak érdekében, hogy azok egymás hatásait erősítve, komplex módon járuljanak hozzá az oktatás minőségének javulásához.

Részcélok

A  célok megvalósulását az alábbi részcélok támogatják:

  •   a pályázó intézményekben szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása (oktatási integráció, befogadó pedagógiai kultúra támogatása, egyéni fejlesztési tervek, lemorzsolódás csökkentése, differenciálás);
  •  a digitális írástudás elterjesztése, mindennapi gyakorlattá válásának támogatása (a TIOP pályázatok keretében beszerzett eszközök pedagógiai, szakmai használatára való felkészítés, IKT-eszközökkel támogatott tanórák módszertani támogatása).

A PÁLYÁZAT TARTALMA

Kötelezően megvalósítandó tevékenységek, beszerzések:

Az alábbi implementációs és innovációs tevékenységeket a pályázónak - a nevelésioktatási intézmény típusainak megfelelő feladatok vonatkozásában – feladatellátási helyenként kell megtervezni és megvalósítani.

a) A kompetencia alapú oktatás implementációja

Az alábbi kötelező tevékenységek közül a feladatellátási helynek az adott intézménytípusnak megfelelő, releváns feladatokat kell tervezni és megvalósítani:

A Nat szerinti kulcskompetencia-területek fejlesztését, újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazását támogató oktatási programok és taneszközök bevezetése, adaptációja. A tevékenységet úgy kell megtervezni, hogy az tartalmazza a következő kötelező elemeket:

  •  legalább egy tanulócsoportban, a „Szövegértés-szövegalkotás” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása (amennyiben a feladatellátási hely HEFOP pályázaton vett részt, és a szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterületen teljes intézményi lefedettséggel megvalósult a program, úgy a feladatellátási helynek másik kompetenciaterületet kell választani az implementációhoz);
  •  legalább egy tanulócsoportban, a „Matematika” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása (amennyiben a feladatellátási hely HEFOP pályázaton vett részt, és a matematika kompetenciaterületen teljes intézményi lefedettséggel megvalósult a program, úgy a feladatellátási helynek másik kompetenciaterületet kell választani az implementációhoz);
  •  legalább egy tanulócsoportban, további egy választott kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása;
  •  Tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban:
  •  műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása: legalább egy műveltségterületen (választott műveltségterület)
  •  óvodák esetében legalább egy óvodai csoportban komplex óvodai program, programcsomag bevezetése, alkalmazása
  •  

Az előző pontban szereplő, oktatási programok, újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetését, alkalmazását segítő, a kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan alkalmazása (kooperatív technikák, projektmódszer, témahét, múzeumpedagógia stb.). A tevékenységet a pályázónak úgy kell megterveznie, hogy annak körében (a tanulásszervezési eljárások bevezetésének keretében) a következő kötelező elemek megvalósuljanak:

o Legalább egy, három hetet meghaladó projekt megszervezése tanévenként

o Legalább egy témahét megszervezése tanévenként

o Legalább egy moduláris oktatási program megszervezése (pl. egészséges életmód, környezetvédelem, demokráciára nevelés, játék, érzelmierkölcsi nevelés stb. témakörben) tanévenként

Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése. A tevékenységet úgy kell megtervezni, hogy a programba bevont tanulócsoportok implementációban érintett tanóráinak 25%-a IKTeszközzel támogatott tanóraként valósuljon meg.

A közoktatási intézmények pedagógusainak felkészítése fentiek intézményi implementációjára, megvalósítására, szaktanácsadói támogatás igénybevétele.

Ennek keretében kötelezően megvalósítandó továbbképzések:

o Menedzsmentképzés a vezetők számára (2x30 óra; általános projektvezetési tréning, oktatásszervezési módszertani tréning; óvodák esetén 1x30 óra)

o Az újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazását segítő általános pedagógiai módszertani képzések (valamennyi, az implementációban résztvevő pedagógusok számára kötelező: 2x30 óra; projektpedagógia, tömbösített oktatás és műveltségterületi integrált oktatás, valamint egy

választott képzés a szolgáltatói kosárban felsorolt tematikán belül; óvodák esetén 2x30 óra tematikából választott képzés)

o A kompetencia alapú oktatási programok, programcsomagok, az óvodai programcsomag komplex alkalmazását támogató módszertani képzés (a választott oktatási programnak és kompetenciaterületnek megfelelően kötelező)

o Az infokommunikációs technológiák (IKT) oktatásban történő alkalmazását segítő képzés (valamennyi az implementációban résztvevő pedagógusok számára kötelező, óvodák esetén választható)

Az implementációs folyamat támogatása érdekében szaktanácsadói szolgáltatás igénybevétele a feladatellátási hely típusának megfelelően meghatározott minimum-óraszámban.

A megadott órakereteken belül a szaktanácsadói szolgáltatások fajtáit a feladatellátási hely szükségleteihez igazítottan kell megtervezni.

A pályázónak terveznie kell a kompetencia alapú oktatás eredményes bevezetéséhez és alkalmazásához szükséges tanulói és tanári taneszközök beszerzését, valamint az óvodai program moduláris nevelési eszközeinek beszerzését.

b) A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása

(szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása)

A hátrányos helyzetű gyerekek, tanulók és a sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók többségi óvodákban, iskolákban való integrálását elősegítő programok intézményi alkalmazása, az elsajátítottak intézményi adaptációjának megvalósítása.

A lemorzsolódás és kirekesztődés megelőzését támogató személyközpontú, egyéni tanulási utak, komplex végigkísérési folyamatok kialakítása.

Azokon a feladatellátási helyeken, ahol a hátrányos helyzetű tanulók létszáma meghaladja a 40%-ot, illetve a települési közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv alapján beavatkozás szükséges, ott a tanulók integrációját elősegítő célzott fejlesztési programot kell megvalósítani.

A közoktatási intézmények pedagógusainak felkészítése ezen feladatok megvalósítására, illetve szaktanácsadói támogatás igénybevétele. Ennek keretében kötelezően megvalósítandó továbbképzések:

o 40%-ot meghaladó HH-tanuló arány felett, illetve ha a közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv előírja, tantestületi IPR-képzés

o 40%-ot meghaladó HH-tanuló arány felett IPR-hez kapcsolódó tantestületi módszertani képzés

o SNI-tanulók érintettsége esetén (amennyiben a feladatellátási helyen SNI-tanuló nevelése, oktatása zajlik) együttnevelésre felkészítő tréning

Kötelezően tervezendő tanácsadói szolgáltatások:

o 40% feletti HH-tanuló arány felett a TÁMOP 3.1.1 kiemelt program által biztosított esélyegyenlőségi folyamat-szaktanácsadó (térítésmentes szolgáltatás)

o 40% feletti HH-tanuló arány felett IPR-módszertani mentorszaktanácsadó

c) Az új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése, önálló intézményi innováció megvalósítása

Az intézmények közötti horizontális tanulás elősegítése érdekében, a feladatellátási hely sajátosságainak megfelelő, a tervezett fejlesztésekhez illeszkedő, már kifejlesztett, kipróbált és jól bevált pedagógiai módszerek, eljárások megismerése, adaptációja ("jó gyakorlatok átvétele"). – Intézmények közötti szakmai együttműködések, referencia intézményekkel való

együttműködés kialakítása, a pedagógusok horizontális együttműködési, tanulási lehetőségeinek megteremtése, referenciahelyi szolgáltatások igénybe vétele (pl. a pedagógiai eljárást már sikerrel alkalmazó intézményben tanóralátogatási alkalmak szervezése a jó gyakorlatot adaptáló intézmény pedagógusainak, pedagógusok közötti szakmai konzultáció, tapasztalatcsere megvalósítása)

Az intézmény (feladatellátási hely) saját innovációjának megvalósítása, amely a helyi igényekhez igazodva, egyéni fejlesztésre, a nevelés, oktatás eredményességének fokozására, az esélyegyenlőség kiteljesítésére hatékony és sikeres, az egyéni fejlődést támogató oktatási utak, programok, nevelési eljárások, tanulásszervezési módok kidolgozására, azok gyakorlati

megvalósítására vállalkozik. Pl.: oktatási projektek, fejlesztő programok, átvezetési tervek, korszerű tanulásszervezési eljárások stb. kidolgozása, önálló programok, módszerek létrehozása, alkalmazása.

A fejlesztések eredményeinek az intézmény mindennapi gyakorlatába való beillesztését, a pedagógiai szemléletváltást segítő tevékenységek megvalósítása (Átfogó intézményfejlesztés). Ennek keretében kötelező tevékenységek:

o A projekt indításakor a feladatellátási helyen az egész tantestületre kiterjedő projektindító napot kell tartani, amely lehetőséget biztosít minden pedagógus számára (függetlenül attól, hogy a pedagógus közvetlenül részt vesz-e a projekt megvalósításában) a pályázati innováció céljainak és eszközrendszerének, szakmai tevékenységeinek megismerésére, áttekintésére.

o Az intézmény pedagógiai dokumentumainak módosítása, oly módon, hogy az a jelen pályázatban vállalt tevékenységek sikeres megvalósítását elősegítse és az intézmények pedagógiai innovációjának fenntarthatóságát biztosítsa (a program végére). A helyi tanterv,

pedagógiai program módosítása során fel kell használni az implementáció tapasztalatait.;

o Az intézmények pedagógiai programjának, informatikai stratégiájának összehangolása az IKT alapú kompetenciafejlesztés céljaival;

Egyéb támogatható tevékenységek a megvalósítással kapcsolatban:

A pályázat keretében a pályázó a fejlesztési program sikeres megvalósítása érdekében a kötelező tevékenységeken túl olyan tevékenységek megvalósítását is tervezheti a feladatellátási helyeken, amely a kompetencia alapú oktatás implementációjához, illetve az

intézményi innováció megvalósításához szükségesek:

További „Jó gyakorlatok átvétele”, adaptációja, hálózati tanulás a referencia intézményektől.

Pályázónak lehetősége van a pályázat céljaihoz illeszkedő, annak eredményes megvalósítását szolgáló pedagógus továbbképzési programok tervezésére. A tervezett továbbképzésnek a pedagógus-továbbképzés rendszerében akkreditált képzésnek kell lennie.

A pályázatban lehetőség van a továbbképzésen résztvevő pedagógusok helyettesítési díjának, illetve a továbbképzés egyéb kapcsolódó költségeinek elszámolására – a költségvetési specifikációban foglaltaknak megfelelően.

A projekt keretében lehetőség van a pályázat céljaihoz illeszkedő, annak eredményes megvalósítását szolgáló további oktatási, pedagógiai tanácsadói szolgáltatás tervezésére és megvalósítására, illetve szükség szerint a kötelező tevékenységeknél megjelölt tanácsadói szolgáltatások magasabb óraszámban való igénybevételére.

A pályázatban támogatható a pedagógusok által végzett fejlesztési, innovációs tevékenység, új pedagógiai, módszertani produktumok létrehozása, pl. egy többhetes projekt kidolgozása, témahét leírásának elkészítése, megszervezése, a tömbösített oktatást, tantárgyak bontása nélküli műveltségterületi oktatást szolgáló pedagógiai program/helyi tanterv/tanmenet, helyi nevelési program, kollégiumi nevelési program kidolgozása.

Szakmai együttműködések kialakítása egyéb szolgáltatások igénybe vételére, amelyek szükségesek az intézményi innováció megvalósulásához, illetve támogatja azt. (pl. színházakkal, múzeumokkal, könyvtárakkal való együttműködés kialakítása közös oktatási programok megvalósítására, helyi társadalom szereplőivel közös programok szervezése, környezetvédelem, üzemlátogatás, erdei iskolai programok megvalósítása, stb.)

Mérés-értékelési felkészítés a nevelőtestület 1-2 tagjának, az országos kompetenciamérés iskolai eredményének elemzésére, fejlesztő beavatkozások tervezésére.

A pályázatban támogatható a fejlesztés keretében tervezett kompetencia alapú oktatás megvalósításához szükséges, intézményi szinten (is) használható digitális tartalmak, tananyagok, oktatási szoftverek beszerzése.

A projekt szakmai megvalósításhoz kapcsolódó egyéb feltételek:

a) Helyzetelemzés

aa) Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és intézkedési terv:

ab) komplex intézményi helyzetelemzés – a fejlesztési program kialakítása komplex

szaktanácsadó igénybe vételével

b) A szakmai vezető

· Szaktanácsadók igénybevétele:

· Továbbképzési szolgáltatások igénybe vétele:

· Taneszköz vásárlás:

Elszámolható költségek köre

- Szakmai tevékenységek

- Projekt menedzsment költségei

- Egyéb szolgáltatások, nyilvánosság biztosításának költségei

- Egyéb, a projekt végrehajtásával összefüggő (általános) költségek

- Tartalék:

FENNTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG

A kedvezményezettnek biztosítania kell a projekt eredményeinek a projekt zárásától számított 5 éves fenntartását, különösen:

A módosított helyi tantervnek és pedagógiai programnak megfelelő gyakorlat folytatása (legalább annyi óvodai és tanulócsoportban, mint a projektben érintett  -tanulócsoportok és pedagógusok száma):

o A bevezetett kompetencia alapú oktatás választott módszertanának és eszközeinek megjelenítése és alkalmazása.

o Olyan tanulásszervezési eljárások, módszerek megjelenítése és további alkalmazása, mely elősegíti, vagy lehetővé teszi a kompetencia alapú oktatás elterjedését, illetve az integrált nevelés céljainak megvalósulását, (Pl: projektmódszer, tantárgytömbösített oktatási eljárások, kooperatív módszerek)

o A közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzésben feltárt problémák és az intézkedési tervben ezekre vonatkozóan tervezett beavatkozások ütemezett megvalósítása és az eredmények fenntartása a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének javítása érdekében.

A pályázó a módosított pedagógiai program szerinti pedagógiai gyakorlat folytatását szervezeti átalakítás esetén is garantálja, melyet a fenntartó vonatkozó alapdokumentumaiban (Pl: közoktatási intézkedési terv, közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv, önkormányzati minőségirányítási program stb.) megjelenít és érvényesít.

A pályázónak vállalnia kell – a projekt megvalósításának zárásától számított 5 évig -, hogy a támogatásból beszerzett eszközök rendeltetésében és tulajdonjogviszonyban változás nem történik, használatából bármely szervezetnek jogtalan előnye nem származik. A támogatás által megvalósított fejlesztés eredménye (beleértve kifejlesztett szolgáltatások és eszközbeszerzés) a fenntartási kötelezettség fennállása alatt a Támogató előzetes jóváhagyása nélkül nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, nem adható bérbe.

A projekttel kapcsolatos minden dokumentum elkülönített megőrzését, nyilvántartását legalább 2020. december 31-ig.

TÁMOP FOGALOMJEGYZÉK

  • Akciókutatás: Olyan sajátos metodológiát követő gyakorlat-orientált kutatás, amelynek jellemzője a kutatók és a kutatás kliensei (a kutatás tárgyát jelentő szervezetek képviselői) közötti együttműködés, valamint az együttműködések tapasztalatainak már a kutatás folyamatában, nyomon követéssel és visszacsatolással történő beépítése. A kutatók előzetes elméleti és gyakorlati ismeretei, a kliensek gyakorlati tapasztalatai, helyi tudásuk és tapasztalataik kölcsönös tanulási folyamata magának a kutatásnak a menetét is alakítja. Az akciókutatás során gyakran kerül sor a folyamatba épített fejlesztésre, amely a kutatási probléma gyakorlatban való megoldására irányul. Az akciókutatás eredményei nemcsak a kutatás megrendelője számára jelentenek új tudást, hanem a közvetlen kutatási folyamatban is hasznosulnak.
  • Digitális pedagógia - IKT-alapú pedagógiai módszertan: Azok a hagyományos (instruktív) és konstruktív pedagógia elveire épülő, az információs társadalom kompetenciáinak fejlesztését megvalósító tanítási-tanulási módok, módszerek, amelyek alkalmazásakor az info-kommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz jelenik meg a tanítás-tanulás folyamatában. Ezáltal új pedagógiai gyakorlatok kialakítására, vagy a meglévők módosítására nyílik lehetőség. A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés: - Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése - IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése - A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése. Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok: - Csoportmunka, - Pármunka-tanulópár, - Egyénre szabott munka, - Részben egyénre szabott munka, - Önálló munka. A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít, amelynek a következők a megvalósulási formái:- Mennyiségi differenciálás, - Minőségi differenciálás, - Tanulási követelmények differenciálása. Ajánlott óratípusok:- Új ismeretanyag feldolgozása, - Alkalmazás-gyakorlás,- Összefoglalás, ellenőrzés-diagnosztikus mérés. Alkalmazására szánt feladattípusok: - Problémamegoldó csoportfeladatok, - Alkotó feladatok, - Felfedező, kutató feladatok, - Érvelésre-vitára alkalmas feladatok, - Ellenőrzés, értékelés
  • Digitális tartalom: Az információk, adatok olyan formában történő létrehozása, átalakítása, szervezése, tárolása, hogy az informatikai eszközökkel (pl. számítógép) kezelhető, tárolható, módosítható legyen. A digitális tartalmak digitális taneszközökkel is tárolhatók, hordozhatók, publikálhatók, felhasználhatók.
  • Digitális taneszközök: A digitális taneszközök két komponensből állnak: hordozó, publikáló eszközök:  digitális tartalmakat közvetítő tömegtároló eszközök (pl.: CD-n, DVD-n közreadott tartalmak) és azok tartalomkezelő szoftvere, · interneten publikált komplex tartalom (CMS- Content Management System: tartalom-menedzsment keretrendszer) és tanulás menedzsment rendszerek (LMS, Learning Management System – tanulás menedzsment keretrendszer), illetve ezek kombinációja (LCMS – Learning-Content Management System: tanítási-tartalom-menedzsment keretrendszer) - a fentiekben megjelenített digitális tartalmak: tananyagok, segédanyagok, mérési-értékelési rendszerek, módszertani és felhasználói útmutatók
  • Egységes iskola: Egységes követelményrendszer szerint, egy pedagógiai program és egy helyi tanterv alapján látja el feladatait. Az egységes iskola a különböző típusú iskolák feladatait egységes közös, és ehhez kapcsolódó iskolatípus szerint elkülönülő tananyag és követelményrendszer alkalmazásával látja el.)
  • Elektronikus számonkérés és vizsgáztatás: Olyan IKT eszközök, szoftverek által támogatott szummatív mérési folyamat, amely során a kapott eredményeket, információkat a vizsgaszoftverek valamilyen standard, vagy skála alapján rendszerezik, majd a vizsgáztatást követő értékelés során a kapott eredményeket a standardizált, vagy skálaszerű adatsorral összevetik, ez alapján állapítják meg a tanulók eredményeit. Alkalmazásuk gyors és pontos. Az eredményeket legtöbbször tárolják, amely segítségével nyomonkövethető az egyén fejlődése, és ennek megfelelően tervezhető a további fejlesztése. Segítségükkel az egyéni eredmények összevethetők más tanulói eredményekkel, standardokkal. Funkciói: · visszacsatolás, · az oktatás eredményessége-hatékonyságnövelés, · minősítés, · tájékoztatás, · személyiségformálás és –fejlesztés
  • Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló (HH): az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek.
  • IKT: Információs és Kommunikációs - röviden info-kommunikációs –Technológia: Az Információs és Kommunikációs Technológia (IKT) körébe sorolható minden olyan számítógépes-informatikai eszköz, alkalmazás, és szolgáltatás, amelyek a tanításitanulási folyamatba bevonásra, felhasználásra kerülnek.
  • IKT alapú eszközök: számítógép és alap perifériái, számítógéphez kapcsolható audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezőgép, …) aktív tábla, szavazó gépek, számítógéphez kapcsolt mérési, vezérlési-szabályozási eszközök, egyéb
  • IKT alapú módszerek: Olyan konstruktív pedagógián alapuló tanítás-tanulási módok, módszerek, amelyek lehetővé teszik, hogy az info-kommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz kerüljön alkalmazásra a tanítás-tanulás folyamatában.
  • IKT-val támogatott tanóra: Olyan tanítási óra, foglalkozás, amelyen az alkalmazott pedagógiai módszerek, tanítási-tanulási módok és taneszközök között az IKT-alapú eszközök, taneszközök és módszerek min. 30%-ban alkalmazásra kerülnek.
  • IKT-val támogatott tanórai mérés-értékelés: A tanórán alkalmazott diagnosztikus, fejlesztő-formatív és szummatív célú pedagógiai ellenőrzési, értékelési, mérési eljárások és feladatok IKT eszközök és szolgáltatások alkalmazásával, támogatásával történő megvalósítása, elősegítve ezzel a Nat célkitűzéseinek megfelelően az egyénre szabott tanulási követelmények érvényesülését, a differenciált tanulásszervezési eljárások elterjedését, valamint a hatékony és önálló tanulás kialakulását. Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanár és tanuló számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetővé, támogatja a tanulók egyéni tanulási stratégiáinak kialakítását, illetve elősegíti a tanulók aktivitásának optimális kibontakozását, a digitális kultúra elterjedését.
  • Innovatív intézmény: § Készen álla arra, hogy pedagógiai szemléletét korszerűsítse, § Vállalja, hogy intézményének struktúráját a korszerű, kompetencia alapú oktatási gyakorlat kívánalmainak megfelelően átalakítsa § Bevezesse azokat a fejlesztéseket, amelyek hozzásegítik ahhoz, hogy az intézmény pedagógiai programját átalakítsa
  • Integrációs felkészítés: az esélyt teremtő nevelésnek és oktatásnak az oktatásért felelős miniszter által kiadott oktatási program alkalmazásával történő megszervezése, melyben a szociális helyzetükből és fejlettségükből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából részt vevő gyermekek, tanulók a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban, osztálybontás esetén azonos csoportban vesznek részt a foglalkozáson, illetve tanulnak, oly módon, hogy az érintett gyermekeknek, tanulóknak a többi gyermekekhez, tanulókhoz viszonyított aránya nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott mértéket.
  • Interaktív tábla: Az interaktív tábla egy olyan prezentációs, oktatási eszköz, amely egyesíti magában a tábla, vászon, számítógép és egy érintőképernyő funkcióit. Segítségével hatékonyabbá tehetőek a tanórák és jelentős méretben növelhető a tanulók aktív részvétele. Az interaktív tábla egy teljes interaktivitással rendelkező eszköz. A számítógép monitorát, billentyűzetét, az egeret és a vetítő vásznat egyetlen egységbe foglalja. A számítógép így közvetlenül a tábla felületéről vezérelhető. Az egeret a saját kezünk vagy egy speciális toll, a billentyűzetet pedig a billentyűzetet pedig egy virtuális felület helyettesíti.
  • Intézményi online tartalom: Az adott szervezet, intézmény által számítógépes hálózatra közzétett digitális tartalom. Lehet teljesen nyílt, publikus hozzáférésű és lehet bizonyos felhasználókra (pl. az iskola tanárai, tanulói) korlátozott a hozzáférés.
  • IPR: Az IPR a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók együttneveléséhez kapcsolódó intézményi és pedagógiai kereteket határozza meg. Képességkibontakoztató és integrációs felkészítés; Mindkét felkészítés esetén kötelezően alkalmazni kell az Integrációs Pedagógiai rendszert (IPR) (a 2007/2008-as tanévtől „Iskolai Integrációs Programot”).
  • Iskolai adminisztrációs rendszer: Az iskolaadminisztrációs rendszerek célja, hogy a közoktatási feladatellátásban közreműködő intézmények adminisztrációs tevékenységét hatékonyan, korszerű információtechnológiai eszközök bevonásával támogassa. Az adminisztráció egyrészt az intézmény belső működésének biztosítására irányul, másrészt az intézmény környezettel való kommunikációját biztosítja (pl. fenntartók, szülők, központi adminisztrációs rendszerek). Az intézmények többféle, OKM által akkreditált programcsomagból választhatnak. Az akkreditálás feltétele a minimálisan előírt funkcionalitás biztosítása. A jelenleg beszerezhető rendszerek a minimális előírásokon túlmenően számos többletszolgáltatást nyújtanak, melyek az intézmények szinte valamennyi adminisztrációs tevékenységét lefedik. Az intézményekben kezelhető adatok körét a közoktatási törvény határozza meg, ehhez igazodnak az adminisztrációs rendszerek is.
  • Jó gyakorlat: Adott szakmai kritériumoknak (NAT, ONAP) megfelelő innováció, oktatási-, pedagógiai gyakorlat, amely az intézmény fejlesztő munkáját az osztálytermi, illetve egyéni fejlesztési szintig pozitívan befolyásolja
  • Képzők képzése: A fejlesztések esetében alapvetően valamilyen új tartalom és az azt támogató új módszer, tanulásszervezési eljárás gyakorlatba ültetése a cél annak érdekében, hogy az innováció széles körben elterjedjen.
  • Moduláris oktatás, moduláris taneszköz: A tananyag kisebb, önmagában koherens részei a modulok, melyek az egyes tanórák anyagánál általában nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységek. A modulok a tananyag egészén belül, azzal összehangoltan saját, jól átlátható követelménnyel rendelkeznek, azonos didaktikai elveket kell hogy kövessenek. A modulok önmagukban koherensek, vagyis egy témakört, témát tartalmaznak, azonban a témakörök, a témák szerveződésének logikája eltérő modultípusokat hozhat létre. A modulok sorrendje és egymásra épülése nem lehet véletlenszerű. A programoknak bejárási utakat kell kínálni a kidolgozott modulokhoz, melyekhez bizonyos eszközi elemek szorosan kötődnek. Ilyenek például a kompetenciafejlesztő oktatási programokhoz szervesen tartozó programtantervek, a csomag eszközi (tanáritanulói) elemei, az értékelési eszközök. A modulok úgy épülnek fel, hogy ismeretanyaguk és gyakorlatsoraik teljes egészében lefedik a feldolgozandó tartalmat, vagy kisebb-nagyobb terjedelmű elemként beépíthetők a hagyományos tanulási-tanítási folyamatokba is. A modulárisan építkező tananyag elrendezés az iskola tanórai kereteit túllépve felkínálja a tanórán kívüli tevékenységeket, az élet különböző területén hasznosítható alkalmazást, a közvetlen gyakorlati kipróbálást. A modulok kapcsolatban állnak egymással, melyben a legfontosabb az egész és a rész kapcsolata, valamint azok alá, mellé és fölérendeltségi viszonya. Az oktatási programok elemi egységekből (modulokból) felépülő jellege lehetővé teszi az egységek többféle csoportosítását, az alkalmazás flexibilitását, vagyis a sorrend és a tananyagmennyiség hozzáigazítását a pedagógiai szükségletekhez és a helyi igényekhez. A választható modulok rendszere azt jelenti, hogy mind a tanár, mind a diák számára váltási lehetőségeket biztosít: egyes modulok szabadon változtathatók a tanulási-tanítási folyamatok aktuális és távlatos szükségletei szerint. Szintezett feladatrendszert alkotnak, melyek lehetővé teszik az egyazon tartalmi területen belüli differenciált képességfejlesztést, és a tanulók egyéni ütemű előrehaladását, ezen túl a nagyobb egységeket átfogó tanítási szakaszok (epochák) beillesztését a tanításitanulási folyamatba az egy témához tartozó összefüggések hatékonyabb feltárására.Ennek érdekében az oktatási programok több felhasználási lehetőséget, többféle bejárási utat kínálnak, amelyek között az epochális feldolgozás lehetőségét biztosító átfogó szakaszok is szerepelnek a hagyományos, a kötött heti óraszámmal működő eljárások mellett. A moduláris felépítés felkínálja az új tantervi irányok és képzési tartalmak tervezésének nyitott lehetőségét, ugyanakkor a régi elemek felhasználását is. A modulrendszerű képzés jól felszerelt tanulási környezetet kíván (iskolai könyvtár, információ források, informatikai eszközök aktív használata stb.) és fejlett taneszközparkot. Szükséges a modulok időről – időre történő szakmai és pedagógiai felülvizsgálata, a tantervi szintű korrekciók elvégzése. A modulleírás nem más, mint részletes leírás egy-egy téma feldolgozásának menetéről, a módszertani lehetőségekről, a tanulói tevékenységekről, és az ajánlott eszközökről.
  • Multimédia képes munkaállomás: Alkalmas a Tisztaszoftver program keretében elérhető Windows XP operációs rendszer, irodai programcsomagok (Office 2003), és multimédiás tartalmak (filmek, animációk) futtatására.
  • Multiplikáció: A kifejezés valamely innováció elterjesztését, bevezetését, az elméleti és gyakorlati tapasztalatok átadását jelenti oly módon, hogy a terjesztés során újabb és újabb olyan partnerek kapcsolódnak be az innovációba, akik képesek nemcsak annak megvalósítására, hanem továbbadására is. A multiplikáció az innovációterjesztésnek az a fajtája, amelynek meghatározott know-how-ja (technológiája, eljárásrendje) van. A multiplikáció célja a felhalmozódott tudások és ismeretek többszörözés útján történő átadása; az új tudások szélesebb körben való megszerzése és terjesztése mellett a programok fenntarthatóságának biztosítása.
  • Nem szakrendszerű oktatás: A nem szakrendszerű oktatás keretei között nincs szükség az átadásra kerülő ismeretrendszerek tantárgyi tagolására (adott esetben még a tantárgyi szerkezet kialakítása is mellőzhető), így lehetővé válik, hogy az iskolai oktatás ezen szakaszában nagyobb lehetőséget kapjon az alapvető készségek, képességek fejlesztése. A törvényi szabályozás alapján a helyi tanterv az évfolyamismétlésre vonatkozó korlátozást a nem szakrendszerű oktatás keretében az évfolyam végéig érvényesítheti. Az általános iskola 5. és 6. évfolyamán- a közoktatási törvény előírása szerint- a rendelkezésre álló tanítási időkert 20-25 %-át nem szakrendszerű oktatás keretében kell felhasználni. Az egységes 12 évfolyammal működő középiskolában pedig az 1.-6. évfolyamon a teljes tanítási időben nem szakrendszerű oktatás szervezhető. A törvényi előírás értelmében az 5. és 6. évfolyamon a tanítói (alsó tagozatos) tanulásszervezés teret és időt nyer, és a tanári (felső tagozatos) tanulásszervezéssel egységet alkotva jelenik meg. Egymáshoz viszonyított arányukat - esetenként osztályonként is eltérő mértékben- az iskola szabadon határozhatja meg. Az alapvető készségek, képességek fejlesztése nem kötődik tantárgyhoz. Így pl. a szövegértés fejlesztése bármelyik tantárgy keretében megoldható feladat. A 2008/2009-2010/2011. tanítási évben az ötödik-hatodik évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás megszervezhető oly módon is, hogy az e célra felhasznált idő csak az összes kötelező óra húsz százalékát éri el.
  • Oktatási program= Programcsomag: Oktatási program, (pedagógiai rendszer)A tanítás-tanulás megtervezését-megszervezését segítő, választható dokumentumok,szakmai eszközök rendszere. Beszélhetünk átfogó, egy vagy több műveltségi területre, tantárgyra kiterjedő programokról. A pedagógiai rendszer jellegzetes komponensei a következők:1. Kerettanterv: tartalmazza a tantárgy céljait, a követelményeket témákhoz, évfolyamokhoz vagy hosszabb ciklusokhoz rendelve, az értékelés elveit, továbbá kijelöli és az időben elrendezi a tananyagot. Ennek változata a programtanterv./2. Pedagógiai koncepció, mely összefoglalja, esetleg elméletileg is megalapozza azokat a pedagógiai elveket, amelyeken a program alapul./3. Modulleírások: részletes leírást adnak egy-egy téma feldolgozásának menetéről, mindenekelőtt a tanulói tevékenységekről és az ajánlott eszközökről./4. Eszközi elemek, amelyek lehetővé teszik a tervezett tevékenységek megvalósítását:(a) információhordozók: tankönyvek, szövegek, képek, filmek, hanghordozók, makettek, CD-k stb., (b) feladathordozók: munkafüzetek, feladatlapok stb., (c) a kettő kombinációi: szoftverek stb../5. Értékelési eszközök, amelyek elősegítik a tanulói teljesítmények, a tanulói fejlődés ellenőrzését és értékelését./ 6. Továbbképzési programok, melyek során felkészítik a pedagógusokat a program alkalmazására./7. Támogatás: tanácsadás és programkarbantartás a fejlesztő műhely részéről.
  • Pedagógiai fejlesztési know how: „Mit-hogyan” típusú tudás; olyan relatív újdonságot (nem közkeletű tudást) jelentő, egy fejlesztő tevékenység alkalmazási módjának átadására vonatkozó eljárásrend, amely e technológiai tudást rögzített formában tartalmazza.
  • Pilot kutatás, pilot fejlesztés: Olyan kutatási és/vagy fejlesztési tevékenység, amely egy komplex probléma megoldása érdekében, kis mintán, illetve szűk, de állandó résztvevői kör bevonásával történik. Nevéből adódóan, a pilot projekt valós feltételek közt, kis idő- és költségvetési ráfordítással, tehát hatékonyan próbálja ki az adott tevékenységet. Ugyanolyan szakmai igényességgel valósul meg, mint egy hasonló, nagyobb léptékű kutatás vagy fejlesztés. Célja a nagyobb léptékű tevékenység megalapozása, eredményes beágyazódásának segítése. A pilotban létrejött kutatási tapasztalat vagy fejlesztési produktum inputként és egyfajta modellként szolgál egy további, nagyobb léptékű tevékenység megvalósításához, így az eredmény része ennek know how-ja is.
  • Projekt előrehaladási jelentés (PEJ): a kedvezményezett rendszeres beszámolója a Közreműködő Szervezet, azaz az OKM Támogatáskezelő felé a támogatott projekt megvalósulásáról.
  • Projekt fenntartási jelentés (PFJ): a Kedvezményezettnek a pénzügyi beszámoló jóváhagyását követően, a teljes fenntartási időszak alatt a vonatkozó rendeletekben meghatározott rendszerességű és tartalmú adatszolgáltatási kötelezettsége a közreműködő szervezet, azaz az OKM Támogatáskezelő felé.
  • Projektoktatás, pedagógiai projekt: Valamely összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma; a témafeldolgozáshoz kapcsolódó célok, feladatok meghatározása, a munkamenet és az eredmények megtervezése; az eredmények bemutatása. A projektmódszer egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása vagy megválasztása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik. Minden projekt végtelen és egyedi, hiszen a problémák nem elvontan jelennek meg, hanem a gazdag valóságukban. Nincs két egyforma projekt, hiszen más környezetben, más gyerekek, más tanárok dolgoznak rajta. A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. A tervezés két fő szinten kell történjen: Az első az egész folyamatra vonatkozik, amely során meghatározott ismeretekhez és képességekhez kívánjuk eljuttatni a tanulókat. A másik szint az egyes projektek megtervezését jelenti, amelyhez a tanári motiváció és segítség tudatos jelenléte szükséges. Lényeges vonása, hogy megszűnik a verbális képességek fölényhelyzete, az eltérő képességek egyenértékű szerephez jutnak a közösen választott feladat közös megoldásában. Kooperativitása a tanári és tanulói szerepek különbözőségének érvényesülése mellett valósul meg, a tanár irányító szerepe az együttműködésben szinte észrevétlenül működik, a közös tervezésben, cselekvésben és ellenőrzésben érvényesül. A végrehajtandó feladat sokszínűsége biztosítja a közös alkotáshoz való hozzájárulás sokféleségét. Minden külön módszertani erőfeszítés nélkül lehetővé teszi, hogy a résztvevők a korábbi élményeik, tapasztalataik, tehetségük és ambícióik szerint válasszanak részfeladatot. A projektmódszer átlép a hagyományos oktatáson, az iskola hagyományos időkeretein, falain, élet közeli problémákból indít, és minden résztvevő mindenféle tapasztalataira épít.
  • Referencia intézmény: § Kompetencia alapú pedagógiai programot valósít meg, minőségi oktatási gyakorlatot folytat, illetve óvodák esetében a kompetencia alapú programot adaptálta részben, egészben, elemeiben,/§ Egyenlő esélyű hozzáférést biztosít,/§ Befogadó szemléletű, biztosítja az esélyegyenlőséget minden gyermek számára/§ A gyermek egyéni érdekeit mindenkor szem előtt tartva képességeinek és szükségleteinek megfelelő fejlesztést biztosít/§ Modern pedagógiai módszereket alkalmaz (pl. differenciált metodikák, kooperatív tanulás, tantárgytömbösítés, projekt-módszer, kiscsoportos tanulás stb), a tanárközpontú oktatásról a tanulóközpontú oktatásra tér át/§ Törekszik a környezeti fenntarthatóság követelményeinek megfelelni,/§ Önálló, szakmailag elfogadott, más intézmények számára is példaértékű pedagógiai innovációval, oktatási gyakorlattal rendelkezik/ § Azok a nem állami, nem önkormányzati fenntartású oktatási intézmények, amelyek önálló, szakmailag elfogadott más intézmények számára is példaértékű pedagógiai innovációval, oktatási gyakorlattal rendelkeznek./ § Vállalja, hogy a hálózati munkában hozzájárul a közoktatási intézmények (innovatív iskolák) fejlesztő munkájához: o Kiegészítő mentorálás az adott, illetve választott kompetencia területen, bemutató tanítás, foglalkozás, közös felkészülésben tanácsadás, közös tanítás, foglalkozás, a tanórai, óvodai nevelőmunka folyamatos értékelése, elemzése o Metodikai és egyéb képzésekben való részvétel, illetve kiegészítő szakmai tevékenységek (például tanmenet, éves terv, projektterv kidolgozása, stb.) / § Modellértékű tanulásszervezési formákat, gyakorlatot képes bemutatni, elterjeszteni/ § Területi, intézmények közti egyenlőtlenségek csökkentése (intézményi együttműködésen alapuló közös programok tervezése, segítése, pl. tanulmányi versenyek, játékok, közös projektek, stb.) A fenti tevékenységek közül legalább egy területen rendelkezik óvodai-, illetve tanulócsoporttal, pedagógusokkal.
  • Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló (SNI): az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.
  • Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT): A Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) egy komplex tanítási tartalommenedzsment keretrendszer (LCMS) és digitális tananyag adatbázis, amely létrehozásának célja az IKT kompetenciafejlesztés, a digitális pedagógia szakmai, módszertani és tartalmi támogatása. Az SDT rendszer 5-45 perces digitális tananyag blokkokat, egy vagy több tanórát felölelő foglalkozásokat, tanórán kívüli tevékenységeket támogató tartalmakat kínál a hagyományos taneszközök kiegészítésére. Az SDT elektronikus tananyag-adatbázisa jelenleg több, mint 11 000 db tanórai foglalkozásnyi közismereti és szakképzési digitális tananyagot és kiegészítő adatbázisokat, gyűjteményeket tartalmaz, összességében több, mint 1.000.000 db tananyag elemmel (szövegek, képek, hang- és videóállományok, animációkszimulációk, stb.). A rendszer moduláris felépítése alapján a tananyag elemek egyenként is, tanórai foglalkozásokba szervezve is felhasználhatók, de lehetőség van a tartalmak módosítására, vagy teljesen új tananyagok készítésére is. Az SDT tartalmak on-line internet kapcsolat nélkül is felhasználhatók. A tartalmak non-profit oktatási célra bárki által ingyenesen elérhetők az sdt.sulinet.hu címen.
  • Szakrendszerű oktatás: ha az egyes tantárgyakat, műveltségi területeket, tantárgyi modulokat (a továbbiakban együtt: tantárgy) több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza négy részre tagolódik, melyek a következők: az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető, a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő, az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz. A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá a helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének huszonöt-ötven százalékában nem szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik.
  • Szaktanterem: egyes tantárgyak, tantárgycsoportok oktatására speciálisan felszerelt termek, amelyeket az osztályok (óránként) váltakozva használnak.
  • Szavazó csomag: A szavazó csomag gyártótól függően 30-32 kisméretű kézi szavazóegység tartalmaz, melyek egy számítógéppel összekapcsolt központi vevőegységgel kommunikálnak vezeték nélküli kapcsolaton keresztül. A számítógépre telepített szoftver lehetővé teszi az alkalmi vagy előkészített kérdésfeltevést, mellyel azonnal visszajelzés kérhető a leadott anyag érthetőségével kapcsolatban, de tetszőleges feladatmegoldásra is megfelelően felhasználható. A számítógépet projektorral és interaktív táblával összekapcsolva a feltett kérdés tetszőlegesen megjeleníthető, és a válaszadást követően azonnali statisztika készíthető.
  • Tagozat: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. §-ának (1) bekezdése alapján az óvodában, iskolában az alapfeladattal megegyező felnőttoktatásra, sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésére, illetve sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatására, nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelésére, iskolai oktatására, két tanítási nyelvű iskolai oktatásra létrehozott intézményegység.
  • Tantárgytömbösítés: Tantárgytömbösítés a tanórai foglalkozások ciklikus megszervezésének rendje, melynek keretei között adott tantárgy, adott műveltségi terület, adott félévre számított tanórai foglalkozásait nem egyenletesen, minden tanítási hétre elosztva , hanem ciklikusan egy-egy időszakra összevonva szervezik meg. A tantárgytömbösítést a következők szerint kell megszervezni: a tanítási ciklusoknak legalább két hetenként kell váltaniuk egymást, a tantárgytömbösítésbe bevont tantárgyak, műveltségi területek, tanítási óráinak legalább két egymást követő tanítási napra kell esniük, a tanítási napok közül az egyiken legalább három, a másikon legalább kettő a tantárgytömbösítésbe bevont tanítási órának kell lennie, az egy tanítási napon szervezett tanítási órákat egymást követően, egymáshoz kapcsolódóan kell megtartani.
  • Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) – az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez kapcsolódó programozási dokumentum, amelyet az Európai Bizottság hagyott jóvá a 2007-2013 közötti időszak vonatkozásában.
  • Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) – az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez kapcsolódó programozási dokumentum, amelyet az Európai Bizottság hagyott jóvá a 2007-2013 közötti időszak vonatkozásában.
  • Témahét: A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája az ún. témahét, amikor az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. Az évfolyam szintű tanulásszervezés a hagyományostól eltérő csoportalkotási módokat is lehetővé tesz, s így az egyéni fejlesztés szempontjából hatékonyan épülnek egymásra az alapkövetelményekhez kapcsolódó kötelező foglalkozások és az egyes részterületekhez kötődő, kutatást és alkotó tevékenységet biztosító választható programok. Az intézmény pedagógiai programjába rendszerszerűen beépített témahetek egy-egy kulcstéma integrált, a kereszttantervi szempontokat érvényesítő feldolgozására alkalmasak. (Ilyenek lehetnek például: városi ökológiai téma; a lovagkor; a nagyföldrajzi felfedezések; antik tudomány, vallás, művészet; vállalkozási kompetenciák, idegen nyelvi hét, stb.)
  • Többcélú intézmény: létrehozott egységes iskola, összetett iskola, közös igazgatású közoktatási intézmény, általános művelődési központ és egységes gyógypedagógiai, konduktív-pedagógiai módszertani intézmény.
  • Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT): helyzetelemzést, stratégiát, a tervezett fejlesztési területek prioritásait, azok konkrét céljait és a hozzájuk kapcsolódó pénzügyi források megjelölését tartalmazó dokumentum, melyet a Magyar Köztársaság készít az Európai Unió programozási irányelveinek, célkitűzéseinek megfelelően, a fejlődésben lemaradó régiók fejlődésének és strukturális átalakulásának elősegítésére, a kiemelt szükségletekre figyelemmel.
  • Vezeték nélküli írótábla: Elektronikusan vezérelt író és vezérlő tábla, ami egy kézi „palatáblából” és egy jeladó tollból áll. Az eszköz vezeték nélküli kapcsolaton keresztül kommunikál a számítógéppel, és ezáltal alkalmas az interaktív tábla irányítására a terem bármely pontjából. Egy teremben egyszerre több eszköz is használható, így egyéni és csoportos feladatmegoldásra